Előbb a QR-kód, aztán jöhet az étlap. Kevesebb a vendég, amióta a vendéglátóhelyeken megkövetelik a zöldigazolást
Fotó: Jakab Mónika
Újra lesújtottak a koronavírus-világjárvány megfékezése miatt bevezetett korlátozások a romániai vendéglátóiparra: mivel alacsony az átoltottság, továbbá egyre többen betegszenek meg és szorulnak kórházi ellátásra, ismét térdre kényszerült a gazdaság egyik ágazata. A Krónika által megkérdezett vendéglátósok elmondása szerint legalább 50 százalékkal zsugorodtak a bevételeik, és nem ritka az sem, hogy alkalmazottakat kellett kényszerszabadságra küldeniük.
Drasztikusan visszaesett az erdélyi és partiumi vendéglátóhelyek forgalma, amióta a negyedik hullám berobbanása nyomán a bukaresti kormány kénytelen volt új korlátozásokat bevezetni a koronavírus terjedésének megfékezése érdekében azokon a településeken, ahol magas a fertőzöttek aránya.
Ma már nincs olyan megyeszékhely a tágabb értelemben számított Erdélyben, ahol a kávézókba, éttermekbe betérő vendégnek ne kellene bizonyítania, hogy már legalább tíz napja megkapta a Covid–19 elleni oltás második – a Janssen esetében az első – adagját, vagy legalább tíz, ám nem több mint 180 napja átesett a betegségen. Sok helyen emellett tovább nehezíti a vendéglátósok mindennapjait, hogy a helyek csak kapacitásuk 50 százalékával üzemelhetnek. A rezsiszámlák közben egyre magasabbak, így sokuk számára mára már újfent a lét a tét.
Szinte üres belterű kávézókat, éttermeket, a teraszok asztalainál alig néhány vendéget láthattak azok, akik az elmúlt napokban Nagyvárad belvárosában sétálgattak, azokon a helyeken is simán lehetett helyet találni, ahol nem is olyan rég még jóval előre kellett asztalt foglalni, másképp esélytelen volt bejutni. A tapasztalatok azt mutatják,
Találtunk ugyan olyan helyet is, ahol kérdés nélkül kiszolgálták a betérőket, tény viszont, hogy ott sem voltak többen, valószínűleg sokan nem is próbálkoznak.
– vont mérleget az elmúlt időszak tapasztalatairól Zsupon György, a nagyváradi Dock, Spoon és Violet bisztrókat működtető cég menedzserasszisztense, akit telefonon értünk utol.
Mint kiderült, az alkalmazottak felével egyetemben ő is éppen egy hónapos kényszerszabadságát tölti, aztán vetésforgóval azok mennek kényszerpihenőre, akik most dolgoznak. A jelenlegi helyzetben ugyanis nem tudják megengedni maguknak, hogy mindenki bejárjon dolgozni, és a megcsappant vendégkör mellett nincs is szükség a teljes személyzetre.
– sorolta az ágazatban tevékenykedők által tapasztalt gondokat a vendéglátós. Hogy meddig tudják így húzni, nem tudja, ám szerinte a korábbi tapasztalatokból kiindulva 60 százalékos esélyt lát arra, hogy kénytelenek lesznek felfüggeszteni tevékenységüket, mert nem fogja megérni nyitva tartani. A Dockot amúgy már most is csak heti öt napon nyitják ki.
A vendéglátóipari szakember meglátása szerint pedig sokan nem csak ideiglenesen fogják lehúzni a redőnyt az elkövetkező időszakban, hanem lesznek, akik beleroppannak. Ő maga amúgy derűlátó, látja a fényt az alagút végén, csak nem tudja, mikor érünk oda.
Zsupon György egyúttal arra is ráirányította a figyelmünket, hogy
Újra hiány lesz ugyanakkor szerinte, amikor végre újra mindenki teljes kapacitással üzemelhet, a nagyobb gondot viszont az okozza, hogy éppen a tapasztaltabb személyzet gondolkodik váltáson, sokan máris kerékpáros futárnak vagy sofőrnek álltak, főként a családosok nem tudják már tovább vállalni a bizonytalanságot.
A létszükségleti cikkeket árusító boltokban nem tervezik bevezetni a zöldigazolás megkövetelését – jelentette ki Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkár.
Hasonló tapasztalatokról számolt be érdeklődésünkre Posa Tibor, a rendezvényeket és bulikat is szervező Gekko Pub menedzsere. „Minket több szinten érint ez a dolog. Egyrészt már az eléggé súlyosan érinti a vállalkozást, hogy csak zöldigazolvánnyal lehet beengedni az embereket, ugyanis az átoltottság a fiatalok körében nem volt a legmagasabb, és minimum egy hónap, mire azokat, akik most veszik fel az oltást, újból tudjuk fogadni. Továbbá a klubrészt és a bárrészt nem működtethetjük a magas fertőzöttségi ráta miatt bevezetett korlátozások nyomán – mindezt annak ellenére, hogy csak oltottakat és a betegségen átesetteket engedhetünk be. Ezért személy szerint ellentmondónak találom ezt a szigorítást. És végül amellett, hogy a kapacitást is szigorítják, az nyitvatartásunkat is ismét korlátozzák” – mutatott rá a vendéglátós. Ő is arról számolt be, hogy a bevételek több mint felére csökkentek. Ezzel és az energiaárak megugrásával szerinte „jelen pillanatban nem igen lehet fenntartani” a helyet, mert
Kérdésünkre Posa Tibor közölte, egyelőre nem kellett senkit kényszerszabadságra küldeni. „Amúgy az elmúlt pár hónapban szerettünk volna felvenni embereket, de nagyon nehezen találunk bárkit is, mert kevesen szeretnének most ebben a szektorban dolgozni a bizonytalanságok miatt” – jegyezte meg.
Csődközeli állapot. Az éttermeket, kávézókat érintő korlátozások nyomán sok asztal üresen marad
Fotó: Jakab Mónika
Kolozsváron eközben további gondot jelent, hogy még az országos rendelkezés által szavatolt 24 óráig sem tarthatnak nyitva a vendéglátóhelyek, a helyi rendelkezés ugyanis csak 22 óráig teszi ezt lehetővé. Mostis Gergő, a kolozsvári Planetárium söröző tulajdonosa is arról számolt be érdeklődésünkre, hogy nagyon negatívan érinti őket a döntés.
– fejtette ki a vendéglátós. Aki nemrég felhívta a helyi csendőrséget is, és megkérdezte, hogy hány óráig lehetnek nyitva. Azt a választ kapta, hogy 24 óráig, és hogy ne a sajtóból tájékozódjon, hanem olvassa el a határozatot. Amikor elolvasta a határozatot a polgármesteri hivatal honlapján, abban 22 óra szerepelt.
– jegyezte meg.
Mostis Gergő beszámolt egyúttal arról is, hogy már fogalmazzák azt a beadványt, amelyet a Kolozs megyei prefektusnak címeznek, és amelyben magyarázatot várnak arra a kérdésre, hogy miért kell 22 órakor bezárnunk, amikor az országos rendelet 24 órát szab meg. Szervezkednek, és nem tartja kizártnak, hogy utcai megmozdulásra is sor kerül. Mindezek mellett a zöldigazolvány kötelezővé tétele többletkiadásba kergeti őket. Külön személyzetet kell alkalmaznia, amely az ajtóban fogadja a vendégeket, illetve telefont, elektronikai eszközt kell adnia az alkalmazottak kezébe. A vendéglátós szerint az intézkedés negyedére csökkenti a forgalmat.
„Elegünk van ezekből az elhibázott döntésekből, amelyeknek mi isszuk meg a levét. Nem beszélve arról, hogy nemrég még egy több tízezres fesztivált tartottak Kolozsváron. Mi akkor 2 óráig lehettünk nyitva, azok a helyek pedig, amelyek az Untold területén működtek, 5-ig.
– adott hangot elégedetlenségének Mostis Gergő. Bevallása szerint rendszeresen monitorozza a többi vendéglátóhelyet Kolozsváron. Azt mondja, akadnak olyanok, amelyek 24 óráig tartanak nyitva, míg mások csak bemondás alapján engedik be az embereket, azzal védekezve, hogy ők nem „zöldigazolvány-szakértők”, és a rendőröknek kell intézkedniük.
Tapasztalata szerint a vendégek nagyon jól kezelik a megszorításokat, mindenki mutatja az igazolványát, senki nem ellenkezik. „Nem találkoztam elégedetlenséggel a vendégek részéről. Megértik, hogy minket kötelez a törvény. Csak a döntéshozókkal van baj, akik logikátlanul és csak látványintézkedésekkel próbálják megúszni azt, hogy mennyire elhibázott volt Romániában az oltási kampány” – hangsúlyozta a söröző tulajdonosa, aki amúgy úgy látja,
Visszavetette a vendéglátóhelyek forgalmát a zöldigazolás megkövetelése
Fotó: Pixabay
Újra a túlélésre rendezkedtek be a vendéglátóhelyek Sepsiszentgyörgyön is. Amióta kötelező a védettségi igazolvány ellenőrzése, elmaradnak a vendégek, drámaian visszaesett a forgalom.
– számolt be megkeresésünkre Kovács István, a Park szálloda és étterem tulajdonosa. Ha viszont mégis betéved néhány oltatlan vendég, megsértődik, amikor kérik tőle az igazolványt.
A Sepsiszentgyörgyi Vendéglátóipari Egységek Szövetsége (SVESZ) ugyanakkor megpróbálkozott közös álláspontot kialakítani, de ez nem sikerült, mert a cégvezetők véleménye megoszlik. Van, aki áttért a házhoz szállításra, vagy bezárt, nem vállalták, hogy a zöldigazolvány mentén szelektálják a vendégkört, mások nem is kérik a bizonylatot, inkább kockáztatják a hatalmas bírságot, sorolta Kovács István. Hozzátette, ő betartja a törvényt, az alkalmazottak megkapták az oltást, de a forgalom drasztikus visszaesése nehéz döntések elé állítja, kénytelen volt újra szabadságra küldeni a munkatársai nagy részét.
„A kérdés, hogy kibírjuk, vagy sem az újabb megpróbáltatást, ez az újabb csapás valószínűleg megrostálja az ágazatot, ami hosszú távon lehet rossz vagy jó” – fogalmazta meg a vállalkozó. Felidézte, a járvány előtt sokan belevágtak a vendéglátásba, rendezvénytermeket nyitottak, viszont már második éve küzdenek a forgalomcsökkenéssel, így csak az tud talpon maradni, aki „hozzáértő módon, elhivatottan működteti vállalkozását”.
Börtönbe fognak jutni mindazok, akik elősegítik a hamis Covid-igazolványok beszerzését, de azok is, akik ilyen igazolványokat használnak – figyelmeztetett Lucian Bode ügyvivő belügyminiszter.
Soha nem tapasztalt forgalomcsökkenésről számolt be Dóczi Lóránt, a szintén sepsiszentgyörgyi Gado gasztrokocsma társtulajdonosa is. A belvárosi bisztróban még néhány héttel ezelőtt is csak foglalással lehetett helyet találni, a védettségi igazolvány megkövetelése óta alig vannak vendégeik. „Péntek este, amikor általában legnagyobb a forgalom, nem volt senki, kénytelenek voltunk bezárni” – számolt be a vállalkozó. Mint felidézte, gyakran tértek be hozzájuk baráti társaságok, ám a jelenlegi körülmények között,
Napközben még egy-két vendég betér kávézni, működik a házhoz szállítás is, de ez minimális bevételt generál, a költségeket sem hozza ki, a fizetésekre már nem marad. „Ha naponta nem bonyolítunk le legalább ezereurós forgalmat, már veszteséges a vállalkozás” – mutatott rá Dóczi Lóránd. Emiatt pedig újra kénytelenek lesznek kényszerszabadságra küldeni az alkalmazottakat, ami meglátása szerint azért veszélyes, mert elveszíthetik a jó szakembereket.
„Újra a túlélésre vagyunk berendezkedve. Most már sokadik alkalommal mondjuk a munkatársainknak, hogy legyenek türelemmel, még ezt bírják ki, amíg újra jobb lesz. Nekik is családjuk van, kiadásaik, ezt nem lehet a végtelenségig elvárni, közben nagyon nehéz jó szakembereket találni az ágazatban” – foglalta össze Dóczi Lóránt.
Az Európai Unióban több mint 591 millió példányban állították ki ez idáig digitális Covid-igazolványt, négy kontinens 43 országa csatlakozott már az uniós rendszerhez – közölte az Európai Bizottság.
Az elmúlt 24 órában 42 812 személy kapta meg Romániában a Pfizer-BioNTech, a Moderna, az AstraZeneca vagy a Johnson&Johnson koronavírus elleni vakcináját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!