Közép-európai fejlesztési irodát nyit az ősz folyamán Kolozsváron a japán Marugame régió – tájékoztatta a Krónikát Keizer Róbert, a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke.
2014. június 24., 19:212014. június 24., 19:21
Hozzáfűzte, a megnyitón a tervek szerint Keitaro Ohno japán kormánypárti parlamenti képviselő is részt vesz, eleget téve a Kolozs megyei MPP meghívásának. Keitaro Ohno és küldöttsége a bukaresti kormány képviselőivel és önkormányzati vezetőkkel is találkozik.
A tárgyalások megszervezésében a polgári párt megyei szervezete is jelentős szerepet vállal. „Marugame Japán legkisebb régiója, azonban termelése legalább akkora, mint a teljes Közép-Európának” – szemléltette a japán régió gazdasági erejét Keizer Róbert.
Az elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozó politikus egyúttal arról is beszámolt, hogy üzleti partnere, egy német–svájci befektetőcsoport Szatmárnémetiben már a műszaki számításokat végzi szociális és fiataloknak szánt lakások építésére. Mint részletezte, ugyanez a befektetőcsoport rövidesen dönt arról is, hogy építenek-e kollégiumokat Kolozsváron. Azt is tőle tudjuk, hogy egy német befektetőcsoport érdeklődik a széki sóbánya iránt, amit újranyitanának, illetve sós fürdőhelyet hoznának létre.
Keizer Róbert egyúttal leszögezte, amennyiben Klaus Johannis szebeni polgármester lesz a jobboldal államfőjelöltje, felkéri a RMDSZ-t, hogy támogassák a jelöltségét. Mint kifejtette: ha csak ötven százalékkal nőnek a német beruházások Erdélyben, már megérte.
Emlékeztetett, hogy a kommunizmus ideje alatt, amíg a német származású Ion Gheorghe Mauer volt az ország miniszterelnöke, Románia évi egymilliárd értékben cserélt árut Németországgal, míg Mauer leváltását követően hatodára csökkent a két ország közti áruforgalom.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!