Isărescu: bizalom szükséges

„Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed hitelfolyósításra vonatkozó igyekezete mellett a válság a javak, a kőolaj és a földgáz globális redisztribúciójának is betudható. Mindez az olcsó aktívák iránti igény növekedéséhez vezetett, amely utólag jelentős nyereséget eredményezett, de a piaci szereplők híján voltak a körültekintésnek. A közgazdászok óvatosságra intettek, de nem vették őket figyelembe. A válság kirobbanása után 17 hónappal a nemzetközi piac ugyanolyan áttekinthetetlen” – vélte a jegybankelnök.

Isărescu már szerda este megérkezett Kolozsvárra, ahol a BBTE közgazdaságtudományi karán tartott előadást a gazdasági válságról és annak a román gazdaságra gyakorolt hatásairól. „Az árstabilitás biztosítja a gazdasági növekedést, a kormány politikájának pedig nem szabad figyelembe vennie a piacok túlbuzgóságát” – szögezte le szerdai előadásában a főbankár.

Mint kifejtette, a központi bank bizonyos szabályok alapján próbálja meg az árstabilitást biztosítani. Mint kifejtette, a piacokat befolyásoló monetáris politikai intézkedéseket rendszerint több-kevésbé homályos, kétértelmű megfogalmazásban kommunikálják a nyilvánosság felé. „A szakterminológia szerint konstruktív kétértelműséggel kell fogalmazni. Számos elem, amely a pénzügyi elmélet és gyakorlat szerint jobbra tart, a kollektív tudatban balra húz” – fogalmazott, majd hozzátette: ha a hallgatóság 20 százaléknál többet megértett az elmondottakból, akkor azt jelenti, hogy rosszul fogalmazott. A derültséget keltő kijelentés kapcsán megjegyezte: azt Alan Greenspantől, a Fed korábbi elnökétől idézte.

A jegybank elnöke úgy vélte, túlzásba vitték a válság mediatizálását, ez pedig nem tesz jót a gazdaságnak. „A válságból komolysággal, termelő munkával és szociális kohézióval lehet kilábalni” – szögezte le. A központi bank tevékenységével kapcsolatosan elmondta, igen nehéz a nyilvánossággal megértetni, hogy bizonyos helyzetekben mit miért tesz. Példaként elmondta, amikor valutát dobott piacra, a közhangulat azért háborgott, mert megfosztotta a bankokat a likviditásuktól. „Egyes vélemények szerint a nemzeti bank nem tette jól, amikor valutát értékesített, mert megfosztotta a készpénztartalékoktól a szegény bankárokat. Nagyon nehéz elmagyarázni, hogy nem a jegybank akarta kifacsarni a bankok készpénztartalékait, hanem ellenkezőleg, épp a kereskedelmi bankok akartak lej ellenében valutát vásárolni, mivel úgy gondolták, nincs szükségük a román fizetőeszközre” – mutatott rá Isărescu. Rámutatott: az alacsony inflációjú, gazdag országokban nagyobb a pénzmennyiség, mint a nagy inflációval küszködő szegény államokban. Ugyanakkor nem csupán a pénzmennyiség, hanem a pénz forgásának sebessége is hatással van az árakra. Amint a bizalom elfogy, az értékvesztéstől való félelem miatt nő a pénzforgalom sebessége” – magyarázta. Leszögezte: a jegybank szerepe az, hogy fenntartsa a bizalmat.