2009. február 27., 09:142009. február 27., 09:14
„Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed hitelfolyósításra vonatkozó igyekezete mellett a válság a javak, a kőolaj és a földgáz globális redisztribúciójának is betudható. Mindez az olcsó aktívák iránti igény növekedéséhez vezetett, amely utólag jelentős nyereséget eredményezett, de a piaci szereplők híján voltak a körültekintésnek. A közgazdászok óvatosságra intettek, de nem vették őket figyelembe. A válság kirobbanása után 17 hónappal a nemzetközi piac ugyanolyan áttekinthetetlen” – vélte a jegybankelnök.
Isărescu már szerda este megérkezett Kolozsvárra, ahol a BBTE közgazdaságtudományi karán tartott előadást a gazdasági válságról és annak a román gazdaságra gyakorolt hatásairól. „Az árstabilitás biztosítja a gazdasági növekedést, a kormány politikájának pedig nem szabad figyelembe vennie a piacok túlbuzgóságát” – szögezte le szerdai előadásában a főbankár.
Mint kifejtette, a központi bank bizonyos szabályok alapján próbálja meg az árstabilitást biztosítani. Mint kifejtette, a piacokat befolyásoló monetáris politikai intézkedéseket rendszerint több-kevésbé homályos, kétértelmű megfogalmazásban kommunikálják a nyilvánosság felé. „A szakterminológia szerint konstruktív kétértelműséggel kell fogalmazni. Számos elem, amely a pénzügyi elmélet és gyakorlat szerint jobbra tart, a kollektív tudatban balra húz” – fogalmazott, majd hozzátette: ha a hallgatóság 20 százaléknál többet megértett az elmondottakból, akkor azt jelenti, hogy rosszul fogalmazott. A derültséget keltő kijelentés kapcsán megjegyezte: azt Alan Greenspantől, a Fed korábbi elnökétől idézte.
A jegybank elnöke úgy vélte, túlzásba vitték a válság mediatizálását, ez pedig nem tesz jót a gazdaságnak. „A válságból komolysággal, termelő munkával és szociális kohézióval lehet kilábalni” – szögezte le. A központi bank tevékenységével kapcsolatosan elmondta, igen nehéz a nyilvánossággal megértetni, hogy bizonyos helyzetekben mit miért tesz. Példaként elmondta, amikor valutát dobott piacra, a közhangulat azért háborgott, mert megfosztotta a bankokat a likviditásuktól. „Egyes vélemények szerint a nemzeti bank nem tette jól, amikor valutát értékesített, mert megfosztotta a készpénztartalékoktól a szegény bankárokat. Nagyon nehéz elmagyarázni, hogy nem a jegybank akarta kifacsarni a bankok készpénztartalékait, hanem ellenkezőleg, épp a kereskedelmi bankok akartak lej ellenében valutát vásárolni, mivel úgy gondolták, nincs szükségük a román fizetőeszközre” – mutatott rá Isărescu. Rámutatott: az alacsony inflációjú, gazdag országokban nagyobb a pénzmennyiség, mint a nagy inflációval küszködő szegény államokban. Ugyanakkor nem csupán a pénzmennyiség, hanem a pénz forgásának sebessége is hatással van az árakra. Amint a bizalom elfogy, az értékvesztéstől való félelem miatt nő a pénzforgalom sebessége” – magyarázta. Leszögezte: a jegybank szerepe az, hogy fenntartsa a bizalmat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok