2010. július 16., 09:492010. július 16., 09:49
„A 90-es években szenvedtünk, a határon volt a tartalék, és emiatt az ország nem tudott kölcsönt felvenni” – részletezte a jegybankelnök. Hozzátette: a tartalékok immár „túlestek” stagnálási periódusokon is, nem csak növekedtek. „A stagnálási periódusok sem jelentenek valami rosszat. Sajnos a 10 év növekedés a közvéleményben azt a nézetet alakította ki, hogy ha növekedik, akkor jó, ha csökken vagy stagnál, az rossz. Az egyik célkitűzés, hogy bebizonyítsuk, ez a felfogás helytelen.
A tartalék nem nőhet a végtelenségig, mert van egy optimális szintje” – magyarázta Isărescu. Mint mondta, a nemzetközi tartalék egyik célja az állam hitelességének biztosítása, a külföldi kölcsönök gördülékeny lebonyolítása, a külügyi sebezhetőség korlátozása a válsághelyzetekben vagy a nemzetközi tőkepiachoz való hozzáférés korlátozása esetén. „Nagyon fontos ez a cél. Nem lehet gyorsan megérteni. Bármennyire is tisztán és érthetően mondtuk el ezeket a mondatokat, úgyis elszállnak a fülek mellett” – fogalmazott a BNR elnöke. Mint mondta, Romániának idén 8-9 milliárd eurót kell kölcsönkérnie a belföldi és külföldi piacokról. Azt is hozzáfűzte: a magán- és államadósság, a belföldi és külföldi adósság jóval nagyobb, mint a valutatartalékok. A Román Nemzeti Banknak júniusban 31,6 milliárd euró valutatartaléka volt, ez 362 millió euróval kevesebb, mint májusban.
A jegybankelnök ugyanakkor arról is beszélt, hogy a BNR egy év alatt elköltené az aranytartalékának megfelelő összeget, ha köteles lenne fedezni a társadalombiztosítások deficitjét. „Lehetetlen elkerülni a korrekciókat, amelyeket jelenleg a valutatartalék felhasználásával akarnak megoldani. Az állam azonban ezt követően már nem kérhetne kölcsönt éppen ezen deficitek fedezésére. Csak a társadalombiztosítási költségvetés hiánya hárommilliárd euró, azaz Románia teljes aranytartaléka. Ez a hiány strukturális, nem ideiglenes. Ha ezt nem korrigáljuk, minden évben három-négy-öt milliárd eurót kell majd fizetnünk, mert a hiány nőni fog. Az aranytartalék csak egyetlen évre lenne elegendő” – közölte Isărescu. Mint hangsúlyozta, a deficit finanszírozásának tilalma nemcsak a jegybank által alkalmazott elméleti koncepció, hanem benne van az Európai Unió alapszerződésében. „Furcsának tartom, hogy a valutatartalékok más célra való felhasználását parlamenti képviselők javasolták. A politikai pártok szerezzék be a saját jogi tanácsadóikat” – szögezte le Isărescu.
A kormány közben a társadalombiztosítási alap egységesítéséről tárgyal a különböző biztosítási rendszerek közötti különbségek megszüntetése érdekében, ezáltal ugyanis csökkenne a társadalombiztosítási hozzájárulást nem fizetők száma. Az alap egységesítése érdekében jelentős mértékben csökkentik a hozzájárulás fizetése alól kivételezettek számát, ugyanakkor módosítják a hozzájárulások kiszámítására vonatkozó előírásokat is. A további elemzések függvényében korlátozhatják a biztosítottaknak nyújtott kedvezményeket – derül ki egy, a Mediafax hírügynökség birtokába jutott hivatalos dokumentumból. Jelenleg a társadalombiztosítási hozzájárulás (tb/CAS) kiszámítása nem egységesen történik, jelentős különbségek vannak a különféle biztosítási rendszerek között (nyugdíj-, munkanélküli-, egészségbiztosítási alap) azon jövedelemkategóriák tekintetében, amelyeket nem számítanak bele az alapba. Ugyanakkor a hozzájárulások kiszámítására szolgáló alap jelentősen eltér az Adótörvénykönyv által előírt adóalaptól.
A kormány szerint a tb-alap eltérései nehézséget okoznak az adófizetők számára, akik nem tudják kiszámítani, mennyit kell befizetniük, ráadásul a pénzügyi ellenőrök is nehezen tudják ellenőrizni, hogy az illető tisztességesen befizette-e a járulékokat, a jelenlegi állapotok ugyanis lehetővé teszik a csalást is. Az egységesítés során a jövedelmek adóalapjának meghatározásából indulnak ki, amelyet az Adótörvénykönyv rögzít. „Az alap egységesítése két pilléren nyugszik majd: egyik a munkaviszonyban állók esetére, a másik a szabadfoglalkozásúak jövedelmére” – áll a dokumentumban. „Várhatóan enyhén csökkentik a járulékok szintjét, mégpedig oly módon, hogy a pénzügyi teher ugyanakkora maradjon, és a különféle alapok költségvetéseibe befolyó összeg állandó legyen. A mechanizmus révén azok, akik eddig nem fizettek bizonyos hozzájárulást, ezután fizetni fognak, a legtöbb adófizető azonban (azok az alkalmazottak, akik fizetésükön kívül más jövedelemre nem tesznek szert) valamivel kevesebbet fizetnek be” – áll a dokumentumban. Az alap egységesítésével egy időben egységes nyilatkozatot vezetnek be a munkaadók számára a szociális hozzájárulásokról. Az egységes nyilatkozat bevezetését lehetővé tevő informatikai rendszert legkésőbb szeptemberig kidolgozzák, a szociális járulékok új bevallásának rendszerét jövő évtől alkalmazzák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok