2010. július 16., 09:492010. július 16., 09:49
„A 90-es években szenvedtünk, a határon volt a tartalék, és emiatt az ország nem tudott kölcsönt felvenni” – részletezte a jegybankelnök. Hozzátette: a tartalékok immár „túlestek” stagnálási periódusokon is, nem csak növekedtek. „A stagnálási periódusok sem jelentenek valami rosszat. Sajnos a 10 év növekedés a közvéleményben azt a nézetet alakította ki, hogy ha növekedik, akkor jó, ha csökken vagy stagnál, az rossz. Az egyik célkitűzés, hogy bebizonyítsuk, ez a felfogás helytelen.
A tartalék nem nőhet a végtelenségig, mert van egy optimális szintje” – magyarázta Isărescu. Mint mondta, a nemzetközi tartalék egyik célja az állam hitelességének biztosítása, a külföldi kölcsönök gördülékeny lebonyolítása, a külügyi sebezhetőség korlátozása a válsághelyzetekben vagy a nemzetközi tőkepiachoz való hozzáférés korlátozása esetén. „Nagyon fontos ez a cél. Nem lehet gyorsan megérteni. Bármennyire is tisztán és érthetően mondtuk el ezeket a mondatokat, úgyis elszállnak a fülek mellett” – fogalmazott a BNR elnöke. Mint mondta, Romániának idén 8-9 milliárd eurót kell kölcsönkérnie a belföldi és külföldi piacokról. Azt is hozzáfűzte: a magán- és államadósság, a belföldi és külföldi adósság jóval nagyobb, mint a valutatartalékok. A Román Nemzeti Banknak júniusban 31,6 milliárd euró valutatartaléka volt, ez 362 millió euróval kevesebb, mint májusban.
A jegybankelnök ugyanakkor arról is beszélt, hogy a BNR egy év alatt elköltené az aranytartalékának megfelelő összeget, ha köteles lenne fedezni a társadalombiztosítások deficitjét. „Lehetetlen elkerülni a korrekciókat, amelyeket jelenleg a valutatartalék felhasználásával akarnak megoldani. Az állam azonban ezt követően már nem kérhetne kölcsönt éppen ezen deficitek fedezésére. Csak a társadalombiztosítási költségvetés hiánya hárommilliárd euró, azaz Románia teljes aranytartaléka. Ez a hiány strukturális, nem ideiglenes. Ha ezt nem korrigáljuk, minden évben három-négy-öt milliárd eurót kell majd fizetnünk, mert a hiány nőni fog. Az aranytartalék csak egyetlen évre lenne elegendő” – közölte Isărescu. Mint hangsúlyozta, a deficit finanszírozásának tilalma nemcsak a jegybank által alkalmazott elméleti koncepció, hanem benne van az Európai Unió alapszerződésében. „Furcsának tartom, hogy a valutatartalékok más célra való felhasználását parlamenti képviselők javasolták. A politikai pártok szerezzék be a saját jogi tanácsadóikat” – szögezte le Isărescu.
A kormány közben a társadalombiztosítási alap egységesítéséről tárgyal a különböző biztosítási rendszerek közötti különbségek megszüntetése érdekében, ezáltal ugyanis csökkenne a társadalombiztosítási hozzájárulást nem fizetők száma. Az alap egységesítése érdekében jelentős mértékben csökkentik a hozzájárulás fizetése alól kivételezettek számát, ugyanakkor módosítják a hozzájárulások kiszámítására vonatkozó előírásokat is. A további elemzések függvényében korlátozhatják a biztosítottaknak nyújtott kedvezményeket – derül ki egy, a Mediafax hírügynökség birtokába jutott hivatalos dokumentumból. Jelenleg a társadalombiztosítási hozzájárulás (tb/CAS) kiszámítása nem egységesen történik, jelentős különbségek vannak a különféle biztosítási rendszerek között (nyugdíj-, munkanélküli-, egészségbiztosítási alap) azon jövedelemkategóriák tekintetében, amelyeket nem számítanak bele az alapba. Ugyanakkor a hozzájárulások kiszámítására szolgáló alap jelentősen eltér az Adótörvénykönyv által előírt adóalaptól.
A kormány szerint a tb-alap eltérései nehézséget okoznak az adófizetők számára, akik nem tudják kiszámítani, mennyit kell befizetniük, ráadásul a pénzügyi ellenőrök is nehezen tudják ellenőrizni, hogy az illető tisztességesen befizette-e a járulékokat, a jelenlegi állapotok ugyanis lehetővé teszik a csalást is. Az egységesítés során a jövedelmek adóalapjának meghatározásából indulnak ki, amelyet az Adótörvénykönyv rögzít. „Az alap egységesítése két pilléren nyugszik majd: egyik a munkaviszonyban állók esetére, a másik a szabadfoglalkozásúak jövedelmére” – áll a dokumentumban. „Várhatóan enyhén csökkentik a járulékok szintjét, mégpedig oly módon, hogy a pénzügyi teher ugyanakkora maradjon, és a különféle alapok költségvetéseibe befolyó összeg állandó legyen. A mechanizmus révén azok, akik eddig nem fizettek bizonyos hozzájárulást, ezután fizetni fognak, a legtöbb adófizető azonban (azok az alkalmazottak, akik fizetésükön kívül más jövedelemre nem tesznek szert) valamivel kevesebbet fizetnek be” – áll a dokumentumban. Az alap egységesítésével egy időben egységes nyilatkozatot vezetnek be a munkaadók számára a szociális hozzájárulásokról. Az egységes nyilatkozat bevezetését lehetővé tevő informatikai rendszert legkésőbb szeptemberig kidolgozzák, a szociális járulékok új bevallásának rendszerét jövő évtől alkalmazzák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok