2009. augusztus 10., 12:242009. augusztus 10., 12:24
A világgazdasági válság okozója, az amerikai ingatlan- és jelzálogpiac jobban van: az egyik legnagyobb amerikai jelzáloghitel-intézet, a Freddie Mac a hét végén profitot jelentett a második negyedévről. A Szövetségi Lakáskölcsön Részvénytársaság – Federal Home Loan Mortgage Corporation, avagy közkeletű, de hivatalosan is elfogadott nevén: Freddie Mac – 768 millió dolláros adózott eredményt ért el a második negyedévben egyszeri tételek nélkül, és ezt könyvelési változtatásokon kívül alapjában a lakáspiac javulásával, az ingatlanárak némi emelkedésével és az ebből elért, magasabb kamatokkal magyarázta.
Az első negyedévben még majdnem 10 milliárd dollár volt a hiány adó után a Freddie Macnél. A beszámolóban úgy vélték, egyelőre nincs szükségük további állami támogatásra, bár a jövőben ezt nem lehet kizárni, mivelhogy a válság utóhatásaként még csak most nő igazán a munkanélküliség, és ez újabb fizetésképtelenségeket okozhat a jelzálogadósok körében. A Freddie Mac részvényesei azonban még nem járnak jól: egyszeri tételekkel együtt még mindig vesztesége volt a cégnek a második negyedben is, 374 millió dollár, miután a cég több mint 1,1 milliárd dollárt fizetett ki osztalékként az amerikai kormánynak a múlt ősszel kapott tőkeinjekció miatt. A Freddie Mac társintézményénél, a Fannie Mae-nél – Federal National Mortgage Association (Országos Szövetségi Jelzáloghitel Társulás) – még kevésbé biztató a helyzet: ez a cég a múlt héten 14,8 milliárd dolláros veszteséget jelentett a második negyedévről, és azonnal bejelentette igényét további 10,7 milliárd dollárnyi támogatásra az amerikai pénzügyminisztériumnál. Igaz, a Fannie Mae 55 milliárd dollárt számolt el kockázati tartalékra a második negyedévben, míg a Freddie Mac csak 25 milliárdot.
A két cég úgynevezett kormány szponzorálta vállalkozás, vagyis magántőkével, magáncégként működnek, de törvényben rögzített alapokmánnyal és céllal, a Fannie Mae eredetileg 1938 óta, a Freddie Mac 1970 óta. Ketten az Egyesült Államokban kint lévő hitelállomány mintegy felét birtokolják saját követelés vagy garancia formájában, követeléseik és garanciáik egyszersmind az amerikai hazai össztermék (GDP) több mint egyharmadának felelnek meg. A másodlagos piacon felvásárolják az elsődleges hitelező pénzintézetektől a jelzálog-követeléseket, ezeket csoportosítják, és rájuk építve származékos termékeket – jelzáloghitellel fedezett értékpapírokat – terítenek a szabadpiacon, ily módon növelve és biztosítva az elsődleges jelzálog-hitelezés tőkeforrását. A tavaly ősszel pusztítóvá vált amerikai hitelválság közepette az amerikai kormány állami felügyelet alá helyezte a Freddie Macet és a Fannie Mae-t, összeomlásukat megelőzendő és tőkefeltöltés és rossz kintlevőségek felvásárlása formájában. 100 milliárd dollárt bocsátott rendelkezésükre, gyakorlatilag készfizető kezességet vállalva a tartozásaikra. Az állami támogatási keretet az új amerikai kormány februárban 200 milliárd dollárra emelte. Ebből a Freddie Mac eddig 51 milliárd dollárt, a Fannie Mae 46 milliárdot használt fel.
A washingtoni Fehér Házban már gondolkodnak a két intézmény további sorsán, de konkrét javaslatok jövő február előtt nem várhatók. Sok mindenről szó lehet, akár arról, hogy állami ügynökségbe szervezik a két céget, de akár arról is, hogy feldarabolják és privatizálják őket, mondták Obama elnök szóvivői.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok