Fotó: Archív
2010. december 15., 09:132010. december 15., 09:13
Mindenki számára ismert tény, hogy Bihar és Hajdú-Bihar megyék területén jelentős méretű termálvízlelőhelyek vannak – erre épít egyebek közt Félixfürdő és Püspökfürdő (Május 1.) turisztikai vonzereje, emiatt élhet meg itt az egyébként a trópusokon őshonos hévízi tündérrózsa, Nagyváradot pedig még egy meleg vizű természetes patak, a Pece is átszeli.
A projekt egyik legfőbb célkitűzése az volna, hogy a szakemberek felmérhessék, pontosan milyen mennyiség található ebből a természeti kincsből a két megye és főképp a két megyeszékhely talajában, és rájöjjenek, hogyan lehetne a leghatékonyabban felhasználni azt. Elképzeléseik szerint wellnessközpontokat és egyéb turistacsalogató létesítményeket építhetnének, amelyekben a gyógyhatású termálvíz lenne a fő vonzerő, de azt is megállapítanák, milyen infrastruktúrára van szükség ahhoz, hogy a természet adta megújuló energiaforrást minél szélesebb skálán hasznosíthassák.
Mint arról már beszámoltunk, a nagyváradi távhőhálózat igen elavult, és amellett, hogy hatalmas hőveszteséggel működik, erősen környezetszennyező is. Ha sikerülne teljesen áttérni termálvízre, az ökológiai problémák megszűnnének. Jelenleg ugyanis olyan üzemanyaggal állítja elő a villanyáramot és a hőenergiát a város hőerőműve, amely miatt az év minden napján nagy mennyiségű szennyező anyag jut a levegőbe, elsősorban kén-dioxid.
Ha pedig Bihar megyében sikerül csökkenteni a szennyezés mértékét, a határon is kevesebb mérgező anyag jut át levegőben és vízben egyaránt, érvelnek továbbá a szakemberek. A pályázaton való részvételről szóló tanácsi határozat szakjelentésében az áll, hogy Debrecen városa a mostanáig működő, hévízre alapuló turistaközpontjainak kiterjesztését és további fejlesztését tervezi – a jelenlegi legismertebb ilyen objektum a nagyerdei Aquaticum élményfürdő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok