
Fotó: Archív
2010. december 15., 09:132010. december 15., 09:13
Mindenki számára ismert tény, hogy Bihar és Hajdú-Bihar megyék területén jelentős méretű termálvízlelőhelyek vannak – erre épít egyebek közt Félixfürdő és Püspökfürdő (Május 1.) turisztikai vonzereje, emiatt élhet meg itt az egyébként a trópusokon őshonos hévízi tündérrózsa, Nagyváradot pedig még egy meleg vizű természetes patak, a Pece is átszeli.
A projekt egyik legfőbb célkitűzése az volna, hogy a szakemberek felmérhessék, pontosan milyen mennyiség található ebből a természeti kincsből a két megye és főképp a két megyeszékhely talajában, és rájöjjenek, hogyan lehetne a leghatékonyabban felhasználni azt. Elképzeléseik szerint wellnessközpontokat és egyéb turistacsalogató létesítményeket építhetnének, amelyekben a gyógyhatású termálvíz lenne a fő vonzerő, de azt is megállapítanák, milyen infrastruktúrára van szükség ahhoz, hogy a természet adta megújuló energiaforrást minél szélesebb skálán hasznosíthassák.
Mint arról már beszámoltunk, a nagyváradi távhőhálózat igen elavult, és amellett, hogy hatalmas hőveszteséggel működik, erősen környezetszennyező is. Ha sikerülne teljesen áttérni termálvízre, az ökológiai problémák megszűnnének. Jelenleg ugyanis olyan üzemanyaggal állítja elő a villanyáramot és a hőenergiát a város hőerőműve, amely miatt az év minden napján nagy mennyiségű szennyező anyag jut a levegőbe, elsősorban kén-dioxid.
Ha pedig Bihar megyében sikerül csökkenteni a szennyezés mértékét, a határon is kevesebb mérgező anyag jut át levegőben és vízben egyaránt, érvelnek továbbá a szakemberek. A pályázaton való részvételről szóló tanácsi határozat szakjelentésében az áll, hogy Debrecen városa a mostanáig működő, hévízre alapuló turistaközpontjainak kiterjesztését és további fejlesztését tervezi – a jelenlegi legismertebb ilyen objektum a nagyerdei Aquaticum élményfürdő.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.