
Kolozsváron átlagosan 2410 euró/négyzetméteres áron keltek el az otthonok, ami 14 százalékos növekedést jelent egy év alatt
Fotó: Jakab Mónika
Továbbra is a kolozsvári lakások a legdrágábbak Romániában. A tavaly január–decemberi időszakban 14 százalékos árnövekedés volt tapasztalható a kincses városban, ahol immár 2400 euró/négyzetméter az átlagár. Országos szinten a 2022-es év folyamán hat százalékkal nőttek az árak – derül ki az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő elemzéséből.
2023. január 13., 16:272023. január 13., 16:27
2025. december 01., 21:042025. december 01., 21:04
A Monitorul de Cluj portál által idézett jelentés szerint a hasznos alapterület négyzetméterének országos átlagára 1593 euróról 1682-re nőtt, azaz hat százalékkal, ami kevesebb a 2021-ben regisztráltnál, tehát lassult a növekedés üteme.
Daniel Crainic, az ingatlanközvetítő iroda marketingigazgatója szerint a tavalyi évet az ukrajnai háború okozta bizonytalanság, rekordinfláció, építőipari és hiteldrágulás jellemezte, de az ingatlanpiac ilyen körülmények között is tartotta a növekedő irányt.
Az Imobiliare.ro tavalyi évre vonatkozó elemzése szerint a legdrágább romániai városban, Kolozsváron átlagosan 2410 euró/négyzetméteres áron keltek el az otthonok, szemben a 2021-ben jegyzett 2105 euróval, ami 14 százalékos növekedést jelent. Az új építésű lakások 23 százalékkal drágultak, a régiek pedig tízzel.
Eközben például Bukarestben öt százalékos volt a 2022-es átlagnövekedés (1620-ról 1704 euróra), szemben a 2021-ben mért 14 százalékkal. Erdélyben ismét jelentős növekedést jegyzett tavaly Brassó, ahol 1459-ről 1623 euróra nőtt egy négyzetméter lakott felület ára, azaz 11 százalékkal (egy évvel korábban még 18). Temesvár „hozta a formáját”: míg 2021-ben hét százalékos növekedést regisztráltak, tavaly hat százalékkal drágultak a lakásárak (1378-ról 1454 euróra) – olvasható a Monitorulcj.ro portálon.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
szóljon hozzá!