Adócélkeresztben az influenszerek, bloggerek, vloggerek: sokan nem tudják, számos internetes bevétel is adóköteles

Említhetjük elsősorban az Instagram, de a Facebook és TikTok kapcsán is, a már említett reklámozást, azaz szponzorált tartalmak megosztását. Bár főleg az influenszerek tesznek közzé olyan tartalmakat, amelyekben termékeket reklámoznak, de néha a cégek „ismeretlen” embereket is felkérnek akár egy-egy alkalmi együttműködésre.

A másik fontos kategóriát a YouTube-videók jelentik, melyek skálája nagyon széles az úgynevezett tutoriáloktól a vlogokig; ebben az esetben a megtekintés szám után kapnak fizetséget, illetve a reklám után. Továbbá fontos megemlíteni, hogy az emberek egyre többet adnak-vesznek az interneten, saját dolgaikat, alkotásaikat, másoktól megvett és tovább adni kívánt tárgyakat.

Egyre többen keresnek pénzt a közösségi médiából

Az Országos Adóhatóság (ANAF) december végén tett közzé a honlapján egy brosúrát a közösségi média révén szerzett bevételek kapcsán. Felhívták a figyelmet, hogy mely tevékenységek és milyen formában adókötelesek. Máthis István, az ANAF Kovászna megyei helyettes igazgatója a Krónika megkeresésére elmondta, bár nálunk, Erdélyben még viszonylag kevesen élnek vlogolásból, blogolásból, influenszerkedésből, azért egyre többen vannak anyagi hasznot szerző bloggerek, vloggerek, akik marketingtevékenységért kapnak pénzt.

A szakember azt is hangsúlyozta, hogy nehéz az ilyen személyeket kiszűrni, egy országos nyilvántartás létezik, országos szinten foglalkoznak velük – de főleg a nagy bevételeket szerző egyénekkel. Hozzátette, ha az illetők hivatalosan bankon keresztül kapják a fizetséget, akkor a folyamat könnyen nyomon követhető – de ezt sokan nem tudják.

A szakember kiemelte, hogy az országban viszonylag sok „youTuber” van, akik hivatalosan céget is alapítottak, illetve egyre több Instagram-influenszer is ezt a hivatalos utat választja. „Hogyha valaki folyamatosan reklámoz valakit, az már gazdasági tevékenységnek minősíthető. És ha valaki folyamatosan gazdasági tevékenységet végez, akkor hivatalosan be kell jegyeztetnie magát, céget kell alapítania” – hangsúlyozta a szakértő.

Ha valaki csak alkalomszerűen szerez bevételt reklámból – például posztol egy képet magáról, és megkeresi egy cég, egy közvetítő, hogy betenne-e egy linket a posztjába, hogy azáltal a cég oldalára jussanak az internetezők, de ez csak egyszeri –, akkor ez másfajta jövedelemnek minősül. Ebben az esetben, aki adja a pénzt, az fizet 10 százalék adót, a posztolónak pedig csak akkor kell bármit is fizetnie, ha az éves összjövedelme meghaladja a minimálbér 12-szeresét – ebben az esetben egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell, társadalombiztosítást viszont nem.

Máthis István azt is elmondta, hogy Kovászna megyében például főleg fiataloknak vannak ilyen jellegű bevételeik, akár kiskorúaknak is. Esetükben szükség van egy felhatalmazott személyre – például az egyik szülőre –, és általa adóznak.

Nem minden bevétel után kell adózni

Az adóhatósági illetékes elmagyarázta, hogy ha valakinek van egy tárgy a tulajdonában – akár évek óta, akár vette újonnan valahonnan vagy használtan például az OLX-en –, és megunta azt, nem tetszik, vagy egyszerűen csak továbbadná, akkor ebben az esetben az eladás utáni „jövedelmet” nem kell megadózni. De ha ezt a tevékenységet folytonosan végzi, akkor már gazdasági tevékenységnek minősül.

A szakértő kiemelte, hogy nagyon nehéz meghúzni a határt, hiszen megtörténhet, hogy valaki egy éven belül két autót vett és adott tovább, mert épp úgy alakult, nem tetszett, nem vált be, szóval tulajdonképpen nem a haszonszerzés volt a lényeg, így nem beszélhetünk gazdasági tevékenységről. Hozzátette, hogy azért általában két autóeladás ilyen rövid időn belül gyanús, általában jövedelem reményében történik.

Az ANAF figyel, jobb legálisan kereskedni

A Facebook Marketplace-en és az OLX-en sokan adják tovább megunt ruháikat, tárgyaikat, de például ha valaki mindig hasonló termékeket ad el ismétlődően, saját készítésű tárgyakat vagy például ugyanabból a ruhadarabból minden méretben kínál egyet eladásra, az már elég valószínű, hogy gazdasági tevékenység, és be kellene jelenteni.

Azt is megtudtuk, hogy az ilyen jellegű online kereskedést próbálják a hatóságok nyomon követni mind számítógépes programok, mind humán erőforrásaik segítségével,

Máthis István kiemelte, hogy szerencsére nálunk is egyre több a pozitív példa, vannak olyan, az online világból élő youTuberek, bloggerek, stb. akik akár olyan tartalmakat tesznek közzé, amiben konkrétan elmondják, hogy ők a munkájukkal hivatalosan pénzt keresnek, ugyanis törvényesen csinálnak mindent, adóznak, a pénzügyeik átláthatók, illetve az adóhivatal is igyekszik minél több kampányban felhívni az emberek figyelmét a kötelezettségeikre.

Máthis István szerint mindenképp fontos a figyelemfelhívás, hiszen sokan nem akarnak szándékosan csalni, csak egyszerűen nincsenek tisztában a törvényekkel. Az ANAF-illetékes azt tanácsolja, hogy ha valaki legálisan szeretne kereskedni, akkor létrehozhat online kereskedelemmel foglalkozó vállalkozást, és akkor a jövedelem után adózik majd.