Fotó: Mediafax
2010. szeptember 16., 08:492010. szeptember 16., 08:49
Hétfőn országszerte tiltakozásokat rendez az Alfa Kartell, majd tagjai szeptember 22. és 27. között a bukaresti Győzelem (Victoriei) téren demonstrálnak; a tiltakozásokon csak az Alfa Kartell vesz részt, noha az eredeti tervek szerint az összes nagy szakszervezeti tömb szervező lett volna. Liviu Apostoiu, az Alfa Kartell alelnöke tegnap közölte, hétfőn 10 és 18 óra között az ország valamennyi megyéjében legalább két órán át tartó tiltakozó akciókra kerül sor, szeptember 22. és 27. között pedig naponta mintegy 4000 ember vonul a bukaresti Győzelem térre.
Szeptember 22-én az egészségügyi szakszervezetek, 23-án az oktatási szakszervezetek, 24-én a gazdasági, rendőrségi és büntetés-végrehajtási ágazat érdekvédelmi szervezetei, 27-én pedig a közigazgatási és vegyipari szakszervezetek tiltakoznak a fővárosban.
Liviu Apostoiu ugyanakkor arról is beszámolt, hogy két alkalommal találkoztak az Alfa Kartell, a BNS, a CNSRL Frăţia és a Meridian szakszervezeti tömbök vezetői, és megállapodtak egy akciótervben, amelyet a szövetségek országos vezetősége megvitatott volna. Utólag a CNSLR Frăţia és a BNS visszalépett, a Meridian pedig egyelőre nem ismertette álláspontját. „Sajnálatos, hogy a szakszervezeti tömbök első ízben nem képesek megállapodásra jutni. Sajnálatos, hogy bizonyos kollégák nem a szakszervezeti tagok, hanem mások utasításaira válaszolnak, mivel minden alkalmazottat érintenek a veszteségek, amelyeket nehéz lesz bepótolni” – mondta Ioan Holmoş alelnök.
Az akciók során a tiltakozók kérik majd az elbocsátások leállítását, konkrét beruházási programok kidolgozását a munkahelyek megtartása és újak létrehozása érdekében, ellenzik a nyugdíjkorhatár emelését, a nyugdíjak kiszámítási módszerének módosítását. Az Alfa Kartell azt is kéri, hogy a munkatörvénykönyv előírásai közül ne töröljék az ágazati és országos kollektív munkaszerződéseket, ne szűnjön meg az alkalmazottak szociális védelme a kényszerszabadságok idején, és hogy ne szűnjön meg a meghatározatlan időre szóló egyéni munkaszerződés. A szakszervezetek továbbá legalább 750 lejes garantált minimálbért követelnek, kérik a bérrács megtartását, a munkafelügyeleti törvény módosítását, a Boc-kormány által foganatosított megszorítások eltörlését is. Az Alfa Kartellhez 49 szakmai szervezet csatlakozott, öt társszervezete van, tagjainak száma pedig eléri az 1 milliót.
| A kormány nem tárgyalt arról, hogy újabb fizetetlen szabadnapokat vezetne be a közszférában, és nem is tervez ilyen lépéseket – közölte tegnap Ioana Muntean kormányszóvivő arra reagálva, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) több honatyája nemrég azt állította, hogy a kormány újabb, ötnapos fizetetlen szabadságra tervezi küldeni a közalkalmazottakat ahelyett, hogy „megtisztítaná a közszférát a PDL politikai klientúrájától”. Mint ismeretes, a tavalyi év végén a kormány az IMF-fel folytatott tárgyalások eredményeképpen törvénytervezetet fogadott el, amely 10 napos fizetetlen szabadságra kötelezte a közalkalmazottakat október és december között. Az intézkedést nem sikerült a tervezett időn belül gyakorlatba ültetni, mivel a törvényt megtámadták az alkotmánybíróságon, a kényszerszabadság időtartama pedig 8 napra csökkent, és csak novemberben és decemberben alkalmazták. A kényszerszabadságolások nyomán az állam 1,28 milliárd lejt takarított meg, ebből 640 milliót decemberben, és ugyanennyit 2001 januárjában. |
Eközben a közigazgatásban dolgozókat tömörítő FNSA szakszervezeti tömörülés képviselői arról számoltak be, hogy a hozzájuk csatlakozott közalkalmazottak október második felében kezdenek meghatározatlan időre általános sztrájkba az ország valamennyi megyéjében, amennyiben a kormány nem vonja vissza a 2011-re tervezett megszorító intézkedéseket. Valer Suciu, a szervezet elnöke tegnap közölte, ha sor kerül a sztrájkra, akkor leáll majd a tevékenység az ország valamennyi polgármesteri hivatalában, illetve megyei tanácsában.
„Ebben az évben megfeleződtek a közalkalmazottak bérei. Eközben 2011-ben megvonnák a 13. fizetést, illetve az üdülési támogatást, s öt nap kényszerszabadságra is el akarnak küldeni. Ilyen körülmények között oda jutunk, hogy ingyen fogunk dolgozni, ami ellen tiltakoznunk kell” – szögezte le Suciu. Közlése szerint ugyanakkor a FNSA tagjai csatlakoznak az Alfa Kartell hétfői utcai megmozdulásaihoz. A szakszervezetnek országos viszonylatban 50 ezer tagja van.
A híresztelések szerint alig több mint ezer, bejelentéseik szerint több mint 30 ezer tagot számláló SNFP (a közalkalmazottak országos szakszervezete) vezetői tegnap bejelentették, hogy a több mint 60 ezer tagot számláló Sed Lex közalkalmazotti szakszervezeti tömörüléssel közösen szervezik meg tiltakozásaikat, elhalasztva így a szeptember 27-ére meghirdetett általános sztrájkjukat. Ugyanakkor a SNFP tagjai is részt fognak venni az Alfa Kartell hétfői megmozdulásain
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) tegnapi közleményéből arra derül fény, hogy ők külön kívánnak tiltakozni, „saját” tiltakozó megmozdulást kívánnak szervezni valamikor szeptember második felében.
A rendőrök eközben csökkentik tevékenységüket, hétfőtől nem vesznek részt a kihallgatásokon, nem szabnak ki pénzbírságokat, nem irányítják a közúti forgalmat – jelentette be tegnap Marian Gruia, a rendőrök országos szakszervezetének (SNPPC) elnöke. Mint elmondta, a rendőrök szokásos tevékenységüknek csak 75 százalékát végzik el, mivel eddigi fizetésüknek csak 75 százalékát kapják. Az érdekvédelmi szervezet tagjainak egy része a tevékenység teljes beszüntetését javasolta. „Szeptember 20-ától csökkenni fognak bizonyos tevékenységek. A rendőrök kimennek ugyan terepre, de nem járőröznek, és csak a 112-es sürgősségi hívásokra válaszolnak.
A közlekedésrendészet nem irányítja majd a közúti forgalmat, bírság helyett pedig csak figyelmeztetést szabnak ki, és nem vesznek részt a kihallgatásokon. Tiltakozásunk hasonló a bírákéhoz és ügyészekéhez. Figyelmeztetjük az ország vezetését, hogy ne gyakoroljanak ránk nyomást, mivel soha nem látott mértékű lázadással szembesülhet” – szögezte le Gruia. A rendőrök szakszervezete egyébként sürgős találkozót kért Emil Boc miniszterelnöktől, de választ még nem kaptak.
„Értesüléseink szerint a megyei rendőrkapitányok beszámoltak feletteseiknek a feszültségekről, de nem vállaltak szolidaritást a személyzet problémáival. Ennek kapcsán a rendőrség legfelsőbb vezetése nem lépett elő semmiféle elképzeléssel, stratégiával vagy cselekvési tervvel, ehelyett arra figyelmeztette a rendőröket, hogy a törvény szerint számukra tilos a sztrájk” – mondta Marian Gruia. A szakszervezeti vezető szerint a rendőrök nem fognak sztrájkba lépni, tiltakozásuk hasonló a bírák és ügyészek 2009. szeptemberi akciójához, és hozzájuk hasonló bánásmódot várnak el az államtól.
Előfordulhat ugyanakkor, hogy az egészségügyben dolgozók is tiltakozó akciókat szerveznek. Érdekvédelmi tömörülésük, a TESA tegnap közölte, hogy szolidaritást vállalnak brăilai kollégáikkal, akik kedden délután beszüntették a munkát béreik csökkenése, illetve pótlékok megvonása miatt. Amint arról lapunkban beszámoltunk, többen megsérültek, a rendőrségnek pedig könnygázt kellett bevetnie, amikor kedden délután a brăilai megyei kórház alkalmazottai összecsaptak a kórház védelmét ellátó őrző-védőkkel. Az orvosok és ápolók a bércsökkentés és pótlékmegvonás miatt tiltakozni kezdtek, ajtókat törtek be, és a kórház folyosóin összecsaptak a biztonságiakkal. A kórház új tulajdonosa, a megyei tanács elbocsátásokat is tervez.
A TESA vezetősége várhatóan ma ül össze, hogy megvitassák a teendőket. „A brăilai kórházban történt lázadás várható volt. A brăilai helyzet azonban átterjedhet az ország valamennyi kórházára, az egészségügyben dolgozóknak fogytán az ereje és türelme. Béreiket 25 százalékkal csökkentették, az egészségügy alulfinanszírozott, mindez pedig ellenőrizhetetlen kimenetelű társadalmi robbanáshoz vezethet” – mutat rá tegnapi közleményében a TESA. Ugyanakkor a dokumentumból arra is fény derül, hogy az ágazat dolgozóinak 80 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a minisztérium hatásköréből a kórházak átkerültek a helyi, illetve megyei önkormányzatok felügyeletébe – szerintük ugyanis ez anyagilag és szervezésileg egyaránt hátrányokkal jár.
Eközben az egészségügyi minisztérium belső vizsgálatot rendelt el a brăilai kórházban, az eredményeket tartalmazó jelentés tartalmát azonban lapzártánkig nem hozták nyilvánosságra. A tiltakozók pedig tegnap reggel sem vették fel a munkát, egy részük megpróbált behatolni a kórházba, s így ismét dulakodás alakult ki a biztonságiakkal, akik ezt meg akarták akadályozni.
Tegnap délelőtt mintegy ezer Vrancea megyei polgármester és közalkalmazott vonult a focşani-i prefektúra elé. Elégedetlenségük fő oka, hogy a kormány az augusztusi költségvetés-módosításkor csökkentette a megyéknek előirányzott pénzösszegeket, ami miatt továbbosztáskor lényegesen kevesebb jut a helyi önkormányzatoknak, így egy-egy településen teljesen ellehetetlenülhet a polgármesteri hivatalok munkája, mivel még alkalmazottaik béreit sem fogják tudni kifizetni, nemhogy valamilyen fejlesztésbe kezdjenek.
A tiltakozók tárgyaltak ugyan a prefektussal, ám úgy ítélték meg, hogy ez a várt eredmények nélkül zárult, ezért készek Bukarestben folytatni akcióikat. A Szociáldemokrata Párt Suceava megyei szervezete eközben tegnap bejelentette, polgármestereik készek kemény ellenzéki akciókra, amennyiben a kormány nem változtat azon gyakorlatán, miszerint a kormánypártok színeiben megválasztott polgármesterek települései jóval több pénzt kapnak, mint az ellenzékiek. Az elöljárók sztrájkra is készek, ami által – mint mondják – a megye több településén is megbénulhatna a közigazgatás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok