Fotó: Pixabay
Újabb programmal próbál segíteni a bukaresti kormány a koronavírus-járvány miatt bajba jutott cégeknek: az Orban-kabinet hétfő esti ülésén elfogadta az IMM Factor programról szóló sürgősségi kormányrendeletet.
2020. augusztus 25., 11:372020. augusztus 25., 11:37
Az IMM Factor elkerülhetővé teszi, hogy a koronavírus-járvány miatt likviditás nélkül maradt cégek körbetartozása miatt pénzügyi patthelyzet alakuljon ki – idézi az Agerpres hírügynökség Ionel Dancának, a miniszterelnöki kabinet vezetőjének a kormányülés után elhangzott sajtónyilatkozatát.
A program lényege: a faktoring (követelések adásvétele) típusú eljárásban, amennyiben egy kereskedő egy terméket vagy szolgáltatást szállított egy cégnek, és nem fizetik ki határidőre a kiállított számlát (vagy akár határidő előtt), egy bankhoz (faktorálóhoz) fordulhat, és kéri, hogy azonnal fizesse ki a számla legtöbb 80 százalékát.
„Ha egy cég pénzt kíván kapni lezsállított termékei vagy szolgáltatásai ellenértékeképpen, a számla alapján, kéri egy finanszírozó banktól a számla kifizetését, rögtön hozzáférése van a likviditáshoz, a bank pedig megkapja a pénzt, amikor a cég az összeg birtokába jut.
– magyarázta Ionel Dancă.
Hozzátette: több európai országban is működik hasonló rendszer.
Az IMM Factor program kerete egymilliárd lej tizenkét hónapra. Egy kedvezményezett legfentebb 5 millió lejre kérhet garanciát.
Módosult az IMM Invest
A kormány módosította, majd elfogadta hétfői ülésén az IMM Invest program végleges formáját – jelentette be hétfő késő este Ionel Dancă, a miniszterelnöki kabinet vezetője. Mint részletezte, az Orban-kormány sürgősségi rendelettel 15-ről 20 milliárd lejre emelte a program keretösszegét. Egy másik módosítás értelmében a kis- és közepes vállalkozások a korábbi egymillió helyett ötmillió lejes felső határig igényelhetnek államilag garantált, kedvezményes kamatú hitelt a forgótőke finanszírozására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!