2010. július 28., 09:572010. július 28., 09:57
Aggodalomra ad okot Románia alacsony hatékonysága az EU-s pénzek pályázati úton történő lehívását illetően, véli Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Bukarestben tárgyaló küldöttségének vezetője. „A helyzet valóban nagyon rossz. Brüsszelben egy csomó pénz vár Romániára, de kifizetések csak akkor történnek, ha pályázatok készülnek, és azok meg is valósulnak.
Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a folyamat felgyorsuljon” – szögezte le a delegáció vezetője, hangsúlyozva, ha nem sikerül idejében lehívni a pénzeket, azok el fognak veszni Románia számára. „Pluszpénzekről van szó, melyek nem befolyásolják a mi programunkba foglalt célösszegeket, közvetlenül a beruházásokba mennek. Ezek a pénzek nagyon fontosak a gazdaság élénkítése számára” – jelentette ki Jeffrey Franks.
Az európai alapokból származó pénzek lehívása a Pénzügyminisztérium számára is kiemelt fontosságú, hangsúlyozta Sebastian Vlădescu szakminiszter. Elmondása szerint a kormány nem tárgyal az IMF küldötteivel az áfának 24-ről 25 százalékra való emeléséről, sem pedig a jövedelemadónak 10 százalékra való csökkentéséről. Az, hogy a recesszió idei becsült értéke egy, másfél, avagy két százalék lesz, a hazai szakértőknek az IMF munkatársaival folytatott konzultációját követően dől majd el, jelentette ki Vlădescu.
Az IMF-küldöttség találkozott a munkáltatók érdekvédelmi szervezetének (ACPR) vezetőivel is.
„Arra kértük az IMF-et, gyakoroljanak nyomást a kormányra azért, hogy ne jelenjenek meg újabb és újabb spekulációk az adórendszerről. Egyik nap 10 százalékos egységes adókulcsról beszélnek, másnap a progresszív adózás szükségességéről, a harmadik napon pedig az áfa emeléséről. Senki sem fog befektetni egy olyan országban, ahol nincs egy minimális kiszámíthatóság az adópolitika terén” – nyilatkozta Dan Matei Agathon, az ACPR szóvivője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok