2010. július 28., 09:572010. július 28., 09:57
Aggodalomra ad okot Románia alacsony hatékonysága az EU-s pénzek pályázati úton történő lehívását illetően, véli Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Bukarestben tárgyaló küldöttségének vezetője. „A helyzet valóban nagyon rossz. Brüsszelben egy csomó pénz vár Romániára, de kifizetések csak akkor történnek, ha pályázatok készülnek, és azok meg is valósulnak.
Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a folyamat felgyorsuljon” – szögezte le a delegáció vezetője, hangsúlyozva, ha nem sikerül idejében lehívni a pénzeket, azok el fognak veszni Románia számára. „Pluszpénzekről van szó, melyek nem befolyásolják a mi programunkba foglalt célösszegeket, közvetlenül a beruházásokba mennek. Ezek a pénzek nagyon fontosak a gazdaság élénkítése számára” – jelentette ki Jeffrey Franks.
Az európai alapokból származó pénzek lehívása a Pénzügyminisztérium számára is kiemelt fontosságú, hangsúlyozta Sebastian Vlădescu szakminiszter. Elmondása szerint a kormány nem tárgyal az IMF küldötteivel az áfának 24-ről 25 százalékra való emeléséről, sem pedig a jövedelemadónak 10 százalékra való csökkentéséről. Az, hogy a recesszió idei becsült értéke egy, másfél, avagy két százalék lesz, a hazai szakértőknek az IMF munkatársaival folytatott konzultációját követően dől majd el, jelentette ki Vlădescu.
Az IMF-küldöttség találkozott a munkáltatók érdekvédelmi szervezetének (ACPR) vezetőivel is.
„Arra kértük az IMF-et, gyakoroljanak nyomást a kormányra azért, hogy ne jelenjenek meg újabb és újabb spekulációk az adórendszerről. Egyik nap 10 százalékos egységes adókulcsról beszélnek, másnap a progresszív adózás szükségességéről, a harmadik napon pedig az áfa emeléséről. Senki sem fog befektetni egy olyan országban, ahol nincs egy minimális kiszámíthatóság az adópolitika terén” – nyilatkozta Dan Matei Agathon, az ACPR szóvivője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok