IMF: Románia jobban teljesít, de kell a gyeplő

Ahhoz, hogy a kormány megsegíthesse az átlagbérnél kisebb fizetéssel rendelkező hiteleseket, illetve a legalább húsz új állást teremtő vállalkozásokat, áprilistól ki kell vetnie a literenkénti hétcentes extra jövedéki adót mind a benzin, mind pedig a gázolaj esetében, az idei év közepéig le kell zárnia a gázárak liberalizálását az ipari fogyasztók esetében, tovább kell küzdenie a nagy adósságot felhalmozó állami vállalatok hátralékállományának a felszámolása érdekében, a tervezett társadalombiztosítási hozzájárulás-csökkentésről pedig csak majd a nyári viziten tárgyalnak.

Jobb mutatók

„Tavaly 2,8 százalékkal nőtt a román gazdaság teljesítménye a legújabb várakozások szerint” – jelentette ki kedden Andrea Schaechter. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) bukaresti küldöttségvezetője a román fővárosban abból az alkalomból tartott sajtótájékoztatót, hogy véget ért a nemzetközi hitelezők – az IMF mellett az Európai Bizottság és a Világbank – második felülvizsgálati látogatása a tavaly szeptemberben megkötött hitelmegállapodás keretében.

Schaechter szerint 2013-ban Romániának sikerült csökkentenie a makrogazdasági egyensúlytalanságokat, és a várható GDP-növekedés a legnagyobb a gazdasági válság kezdete óta. Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány és az IMF eredetileg 1,6 százalékos gazdasági növekedésre számított, majd 2,2 százalékra növelte várakozásait, amit a jelek szerint sikerült meghaladni. Pontosat azonban egyelőre nem tudni, az Országos Statisztikai Intézet (INS) ugyanis csak tíz nap múlva közli a tavalyi utolsó negyedévi GDP-növekedést.

Hideg is, meleg is

A küldöttségvezető ugyanakkor kitért arra is, hogy Románia teljesítette a hitelszerződés fejében vállalt kötelezettségeinek nagy többségét. Nem sikerült ugyanakkor a vállalt mértékben csökkenteni december végére az állami vállalatok tartozásait. A küldöttségvezető szerint főleg a Román Vasúttársaság (CFR) különböző részlegeinél vannak jelentős gondok. A CFR jelentős adósságot halmozott fel a társadalombiztosítási költségvetéssel és egyéb állami szolgáltatókkal szemben. Schaechter szerint a tartozások legnagyobb arányát, mintegy felét a közszféra közlekedési ágazatában jegyezték.

Az IMF képviselője szerint a rossz hitelek aránya is nőtt a legutóbbi novemberi látogatásuk óta, de nem olyan nagy mértékben, hogy veszélyeztessék a bankrendszer stabilitását. Bejelentette továbbá, hogy az eredetileg év végére tervezett időpont helyett már júliustól liberalizálja a bukaresti kormány a gázárakat az ipari fogyasztók számára.

Adó és tb-csökkenésről csak később

Schaechter bukaresti tájékoztatóján arról is beszámolt, hogy a munkáltatók által befizetett társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékos csökkentésének lehetőségéről csak a következő, a nyár folyamán esedékes tárgyalások során eshet szó, az intézkedés meghozatala pedig a gazdaság alakulásától függ.

„Romániában igen magas az adóteher” – ismerte el a hitelezők képviselője, aki szerint a tb-csökkentés hozzájárulna a munkahelyteremtéshez is. Azonban – tette hozzá – egy ilyen intézkedés meghozatalát alapos vizsgálatnak kell megelőznie, hogy hosszú távon ne legyen negatív hatása a nyugdíjalapra.

Victor Ponta eközben közölte, abban állapodtak meg az IMF képviselőivel, hogy a következő tárgyalási fordulóban szóba kerülhet az újra befektetett profit adómentessé tétele, a vonatkozó terveket áprilisra ígéri a kormányfő. Elmondása szerint ez a szándéknyilatkozatba is belekerül, s júliustól válna lehetővé az adókedvezmény bevezetése.

Felpörgetnék a fogyasztást

Most azt sikerült átvinni, hogy a gazdaság bővülése érdekében a kormány kedvezményekkel segítse a hiteleseket, hogy azok többet tudjanak különböző javakra, más szolgáltatásokra fordítani. Amint arról Victor Ponta miniszterelnök hétfő esti sajtótájékoztatóján beszámolt, az ország hitelezői belementek abba, hogy a fogyasztás felpörgetése érdekében a kormány segítséget nyújthat az átlagbérnél kisebb jövedelemmel rendelkező hiteleseknek, ha törlesztőrészleteik két évig tartó megfelezéséről és a futamidő ugyanilyen mértékű meghosszabbításáról állapodnak meg a bankokkal.

A kormányfő ugyanakkor leszögezte, csak azok az adósok élhetnek ezzel a lehetőséggel, akinek nincs három hónapnál nagyobb elmaradásuk a törlesztésben. Számukra a futamidő kétéves meghosszabbításából adódó kamatkülönbözetet adókedvezménnyel fedezné a román állam. A kormány számításai szerint az intézkedés 900 ezer embert érinthet: ha valamennyien átütemezik adósságukat, a felszabaduló pénz 4 milliárd lejjel növelhetné idén a fogyasztást Romániában.

A nettó átlagbér jelenleg 1610 lej, a tervek szerint ha egy ennél kisebb jövedelmű munkavállalónak, vagy nyugdíjasnak például 800 lejes havi törlesztőrészlete van, akkor az illető két évig havi 400 lejt fog a banknak fizetni. Ugyanakkor két évvel meghosszabbodik a futamidő, és a különbözetet majd akkor kell törlesztenie. Az átütemezéssel kapcsolatos kamattöbbletre az állam a kétéves időszak lejárta után, a jövedelemadó egy részének elengedésével biztosít fedezetet.

Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter szerint az adókiesés a GDP legfeljebb 0,1 százalékára rugó terhet jelent majd az államnak, de szerinte ez már előre megtérül, mert a magasabb fogyasztás miatt nőnek az áfabevételek és a fogyasztásnövekedésnek gazdaságélénkítő hatása is lesz.

A bejelentések szerint a kabinet hamarosan kormányrendeletben pontosítja az adókedvezményes hitel-átütemezés feltételrendszerét, amely április elsejétől léphet hatályba.

Támogatott munkahelyteremtés

A cégeket eközben azáltal tervezik támogatni, hogy az állam állja a bérköltségek 50 százalékát azon vállalkozások esetében, amelyek legkevesebb húsz új munkahelyet hoznak létre. Mint Ponta elmondta, ez a fizetések felének a finanszírozását jelenti. Liviu Voinea ugyanakkor arra is kitért, hogy a támogatás július elsejétől igényelhető, és a tervek szerint hét évig lehet majd igénybe venni. Az alkalmazási módszertannak áprilisig kell elkészülnie. Az eddigi bejelentések értelmében azok a cégek igényelhetnék az állami segítséget, amelyek egyetlen év leforgása alatt legkevesebb húsz munkahelyet hoznak létre, legyen szó új vagy már működő vállalkozásokról.

Az alku ára

A hiteleseknek és az üzleti szférának nyújtandó támasz ára azonban, hogy sem a benzin, sem pedig a gázolaj esetében nincs többé halasztás, április elsejétől ki kell vetni a januártól tervezett, majd három hónappal elodázott hétcentes extra jövedéki adót, ami a szakemberek szerint minden téren drágulások fog vezetni, hiszen az üzemanyag drágulása valamennyi ágazatra kihat.

Az új illeték azonban nem került be a szándéknyilatkozatba, a kormány abban bízik, hogy így nem fullad kudarcba a hitelmegállapodás. A szándéknyilatkozatot ugyanis addig nem lehet továbbítani jóváhagyásra az IMF igazgatótanácsához, amíg az államfő azt alá nem írja. Traian Băsescu viszont több ízben is jelezte, hogy amíg a hétcentes adó szerepel benne, addig nem látja el kézjegyével.