A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy belső elemzése elismerte, hogy a szervezet komoly hibákat követett el az elmúlt három évben a görögországi gazdasági válság kezelése során, de hangsúlyozza, hogy az adott helyzetben nem volt választási lehetősége.
2013. június 07., 08:162013. június 07., 08:16
A dokumentum szerint a valutaalap súlyosan alábecsülte a károkat, amelyeket a megszorítási politika okozhat a görög gazdaságnak. Az IMF elismerte, lazított a saját szabályain, hogy a görög államadósság mértéke kezelhetőnek tűnjék.
Visszatekintve, Görögország a pénzügyi segélyhez szükséges négy feltételből csak egynek felelt meg. A valószínűleg bekövetkező szabálytalanságokra akkoriban felhívta a figyelmet a szervezet vezető ügyvédje, Sean Hagan, és az IMF több szakembere se volt meggyőződve, hogy a görög államadósság kezelhető méretű. Az IMF 2010-ben módosított a szabályain, hogy „különleges esetekben\" a megszokottnál nagyobb hiteleket nyújthasson.
A Nemzetközi Valutaalap szerint azonban az Európai Unióval egyeztetett lépésekkel időt nyertek, hogy csökkentsék az eurózónát érő begyűrűző negatív hatásokat, és abban a helyzetben kevés más lehetőség maradt. Poul Thomsen, az IMF pénzügyi mentőcsomagokért felelős főtárgyalója szerint ugyanabban a helyzetben most is ugyanúgy aláírnák a 2010-ben kötött IMF-megállapodást a görögökkel. Christine Lagarde vezérigazgató egy interjúban kijelentette, hogy a különleges beavatkozás nem minden követelményének feleltek meg, de hatalmas igény volt a segítségre. A vezérigazgató szerint már megkezdték az újraértékelését annak, hogy mikor adhatnak különleges segítséget, és ezentúl szigorúbbak lesznek az adósságráták értékelésében.
Az IMF 2010-ben társult az Európai Bizottsággal és az Európai Központi Bankkal, hogy létrehozzák az úgynevezett „trojkát\", amely megszervezte a Görögországnak nyújtott első, 110 milliárd eurós mentőcsomagot. A gazdasági segítség ellenére Görögország már hat éve recesszióban van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!