A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy belső elemzése elismerte, hogy a szervezet komoly hibákat követett el az elmúlt három évben a görögországi gazdasági válság kezelése során, de hangsúlyozza, hogy az adott helyzetben nem volt választási lehetősége.
2013. június 07., 08:162013. június 07., 08:16
A dokumentum szerint a valutaalap súlyosan alábecsülte a károkat, amelyeket a megszorítási politika okozhat a görög gazdaságnak. Az IMF elismerte, lazított a saját szabályain, hogy a görög államadósság mértéke kezelhetőnek tűnjék.
Visszatekintve, Görögország a pénzügyi segélyhez szükséges négy feltételből csak egynek felelt meg. A valószínűleg bekövetkező szabálytalanságokra akkoriban felhívta a figyelmet a szervezet vezető ügyvédje, Sean Hagan, és az IMF több szakembere se volt meggyőződve, hogy a görög államadósság kezelhető méretű. Az IMF 2010-ben módosított a szabályain, hogy „különleges esetekben\" a megszokottnál nagyobb hiteleket nyújthasson.
A Nemzetközi Valutaalap szerint azonban az Európai Unióval egyeztetett lépésekkel időt nyertek, hogy csökkentsék az eurózónát érő begyűrűző negatív hatásokat, és abban a helyzetben kevés más lehetőség maradt. Poul Thomsen, az IMF pénzügyi mentőcsomagokért felelős főtárgyalója szerint ugyanabban a helyzetben most is ugyanúgy aláírnák a 2010-ben kötött IMF-megállapodást a görögökkel. Christine Lagarde vezérigazgató egy interjúban kijelentette, hogy a különleges beavatkozás nem minden követelményének feleltek meg, de hatalmas igény volt a segítségre. A vezérigazgató szerint már megkezdték az újraértékelését annak, hogy mikor adhatnak különleges segítséget, és ezentúl szigorúbbak lesznek az adósságráták értékelésében.
Az IMF 2010-ben társult az Európai Bizottsággal és az Európai Központi Bankkal, hogy létrehozzák az úgynevezett „trojkát\", amely megszervezte a Görögországnak nyújtott első, 110 milliárd eurós mentőcsomagot. A gazdasági segítség ellenére Görögország már hat éve recesszióban van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!