IMF: beteg az egészségügy

Az egészségügyi rendszer reformja, az állami adósságok kifizetése, valamint a befektetések növelése az európai uniós források felhasználásával, illetve az állami vállalatok átalakításával és privatizálásával – ezeket határozta meg a román kormány fő teendőiként a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője, Jeffrey Franks az IMF, az Európai Bizottság és a Világbank küldöttsége által az elmúlt napokban Romániában tett látogatásának következtetéseként. Mint arról beszámoltunk, a nemzetközi pénzintézetek, valamint az Európai Unió „kormányának” képviselői azt ellenőrizték Romániában, milyen mértékben teljesítette az ország a velük kötött hitelmegállapodásban rögzített, a gazdasági helyzet javítását célzó feltételeket.

„Az első kihívást az egészségügyi rendszer jelenti. A rendszer sajnos meglehetősen beteg. Az igények jóval nagyobbak, mint a források, ami aláássa a rendszer pénzügyi egészségét. Ráadásul még ezeket a szűkös forrásokat sem hatékonyan használják fel, így a legrászorulóbbak ellátás nélkül maradnak. Ezért lényegi reform szükséges az egészségügyi rendszeren belül. A következő hónapokban a kormány reformot hajt végre mind a bevételek, mind a kiadások terén” – jelezte Jeffrey Franks. Az IMF képviselője leszögezte: mivel a rendszer eddigi finanszírozása nem hatékony, a  működőképesség biztosítása érdekében a kormánynak minél hamarabb be kell vezetnie a pácienseket terhelő részhozzájárulást, azaz a vizitdíjat.

Franks tegnap a kormányra váró feladatok között az állami adósságok kifizetését is megemlítette. „Csak az állami cégek adósságai meghaladják a húszmilliárd lejt. A kifizetetlen számlák komoly akadályt jelentenek a fejlődés útjában” – mutatott rá a pénzügyi szakember. Az IMF és a kormány megállapodása értelmében egyébként ezen kintlevőségeknek az év végéig legtöbb 18 milliárd lejre kell csökkenniük.

A harmadik feladat, a befektetések növelése kapcsán Franks megjegyezte: ezen a téren fokozni kell az európai uniós források lehívását, ez ugyanis jelentős lökést adna a gazdaságnak. Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter mindezek kapcsán tegnap arról beszélt, hogy a soron következő költségvetés-kiigazítás során a cél az, hogy a befektetésekre, a munkahelyteremtésre, valamint az állami cégek által felhalmozott adósságok kifizetésére jusson több pénz.

Franks az egyik legnehezebb feladatnak az állami cégek helyzetének rendezését tartja. „Az állami vállalatok terén sikerült fejlődést elérni. A kormány sok esetben a teljes vagy a részleges privatizáció mellett döntött. Én azonban arra bátorítanám, hogy legyen még határozottabb ezen a téren” – hangoztatta Franks.
A kormány az IMF-fel kötött megállapodásban azt vállalta, hogy az év végéig értékesíti a Transelectrica, a Transgaz és a Romgaz 15 százalékát, a Hidroelectrica és a Nuclearelectrica legkevesebb tíz százalékát, valamint a vasúttársaság áruszállító ágazata (CFR Marfă) és a Tarom légitársaság mintegy húsz százalékát. Mint arról beszámoltunk, az OMV Petrom olajtársaság állami tulajdonban lévő részvénycsomagja 10 százalékának tőzsdei értékesítése az elmúlt hónapban kudarcot vallott, a kormány ugyanakkor jelezte, hogy jövő év első felében várhatóan ismét megpróbálja majd piacra dobni a részvénypakettet.

Állami cégek privát menedzsmenttel

Franks egyébként tegnap azt is közölte, hogy az IMF arról is megegyezett a bukaresti kabinettel, hogy 15 állami vállalat élére neveznek ki a magánszférából érkező menedzsereket. Az érintett vállalatok között ott vannak a legnagyobb olyan cégek is, amelyeket a kormány nem kíván magánkézbe adni. Emellett várhatóan olyan közlekedési cégek élére is ilyen menedzsmentek kerülnek, amelyeknek egy részét a kormány privatizálja majd. Az érintett cégek között várhatóan a Tarom, a Román Posta, az Oltchim és az Electrica Transilvania Nord is szerepel. A menedzsereket egy nemzetközi fejvadászcég segítségével választják majd ki, az egyik elsődleges szempont az, hogy ne legyenek politikailag elkötelezettek.
A kormány egyúttal azt is vállalta, hogy a vasúttársaságok működését is hatékonyabbá teszi, többek között alkalmazottak elbocsátása, a tarifák növelése és kisebbségi részvénypakettek értékesítése révén. Ugyanakkor szeptemberig kidolgozza a földgáz és a villanyáram árának fokozatos liberalizációjára vonatkozó terveket, amelyek révén 2013 és 2015 között mind a lakossági, mind az ipari felhasználók által fizetett tarifa növekedni fog.

Csökken az infláció

Jeffrey Franks a makrogazdasági helyzetről is beszélt tegnap. Mint kifejtette, az elmúlt időszakban csökkent az infláció, és ez a trend a továbbiakban is folytatódik, előfordulhat ugyanakkor, hogy ennek ellenére is meghaladja majd a Román Nemzeti Bank által meghatározott 5 százalékos éves célt.  Az IMF szerint az idei éves gazdasági növekedés értéke 1,5 százalékos lesz, ugyanakkor a jövő évi kilátásokat a korábbi 3,9 százalékról 3,7 százalékra rontotta. Székely István, az Európai Bizottság küldöttségének vezetője szintén stabilnak nevezte a gazdasági kilátásokat, ugyanakkor csupán 3,5 százalékos növekedést vár jövőre.