
A korrupció hátráltatja a gazdasági növekedést Romániában, Magyarországon, Bulgáriában és Görögországban – vélekedett Aasim Husain, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) európai ügyekért felelős főosztályának igazgatóhelyettese.
2014. május 22., 16:552014. május 22., 16:55
A pénzügyi szakértő úgy nyilatkozott: Kelet-Európában a legnagyobb arányú növekedés Lengyelországban és Lettországban várható, a két tagállam gazdasága ugyanis rendkívül gyors ütemben zárkózott fel a pénzügyi krízis után.
A nemzetközi hitelintézet előrejelzése szerint Romániában ebben az évben 2,2 százalékos, jövő évben pedig 2,5 százalékos bővülés várható, míg 2013-ban a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékkal növekedett. Lengyelországban ehhez képest idén 3,1, 2015-ben pedig 3,3 százalékos gyarapodást vetítettek előre.
Romániánál kisebb mértékű gazdasági növekedésre számíthat az ország nyugati és déli szomszédja: Magyarországon idén 2, jövő évben pedig 1,7 százalékos gyarapodást jósol az IMF, míg Bulgáriában a 2014-es 1,6 százalékhoz képest 2015-ben 2,5 százalékkal bővül a bruttó hazai termék. Görögország ebben az évben mindössze 0,6 százalékos növekedésre számíthat, jövő évben pedig 2,9 százalékos GDP-növekedésre.
Aasim Husain arról is beszámolt, hogy a nemzetközi pénzintézet meglátása szerint a kelet-európai térség egyes országainak gazdaságát – mint Szerbia és Bosznia-Hercegovina – jelentősen befolyásolhatják a mostani árvizek, az ukrajnai politikai válság és az Oroszország ellen esetlegesen bevezetendő szankciók.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!