Négy autópálya-szakaszt adnak át a forgalomnak december folyamán – ígéri Dan Şova infrastrukturális beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter. Ezek a IV-es páneurópai folyosó részét képező dél-erdélyi sztrádán helyezkednek el, s összesen 120 kilométert tesznek ki.
2013. november 03., 17:242013. november 03., 17:24
2013. november 03., 17:252013. november 03., 17:25
Şova elmondása szerint az idei év utolsó hónapjára elkészül az autópálya Lugos és Déva közötti szakaszának első etapja, Szászváros és Nagyszeben között pedig az 1-es, a 2-es és a 4-es részt is átadják a forgalomnak. A jövőre nézve pedig még derűlátóbb a kormánypárti politikus, szerinte 2015-ben már olyan sztrádaszakaszokat fognak felavatni, amelyekre mostanság írták ki a versenytárgyalást. Mint részletezte, a Temesvár és Lugos közötti 2-es részre, illetve a Lugos és Dévaközötti 2-es, 3-as, valamint 4-es szakaszra gondol, így 2015-ben szerinte már végig autópályán lehet majd eljutni Nagylaktól Szebenig. Ugyanakkor – tette hozzá – 2016-ban átadják a forgalomnak az észak-erdélyi autópályát a délen futóval összekötő Szászsebes–Torda sztrádát is, rákapcsolva ezáltal Kolozsvár környékét a páneurópai korridorra.
Mint arról beszámoltunk, a kormány idén felbontotta az amerikai Bechtellel az észak-erdélyi autópálya megépítésére még 2003-ban kötött szerződést, ugyanakkor a pénzhiány miatt még nem tudni, mikor épül meg a tervek szerint Borsot és Nagyváradot Brassóval összekötő autópálya, amelyből jelenleg csak a Gyalu és Aranyosgyéres közötti, Kolozsvárt elkerülő, 52 kilométeres szakasz van készen, illetve hozzákezdtek a Bors és Berettyószéplak közötti szakaszhoz is, amelyből egy völgyhíd készült el részben. A dél-erdélyi, Nagylaktól Nagyszebenig húzódó autópálya 85 százalékban európai uniós forrásokból épül, de ennek az építését is számos rendellenesség hátráltatja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!