Fotó: Krónika
A közvélemény-kutatás kiértékelése során ugyanakkor arra is fény derült, hogy miközben néhány évvel korábban a románok igen könnyen bedőltek a különböző árejtéseknek, mára egyre jellemzőbb rájuk márkahűség az egyes termékek kiválasztásában.
A legtöbb pénz
A statisztikák ugyanakkor arra a szomorú valóságra is rámutatnak, hogy a romániai lakosság a legtöbbet cigarettára költ. A 2007-es év folyamán 1,5 millió euró folyt be dohányipari termékek eladásából, ami 20 százalékkal nagyobb, mint a 2006-os számadat. A söreladás ugyanakkor jócskán meghaladja az üdítőitalokét és az ásványvízét, tavaly 30 százalékkal adtak el több sört, mint az előző évben. Az élelmiszer-ipari termékek iránti érdeklődés háttérbe szorul a káros szenvedélyekkel szemben. Az ételek közül különben a hazai lakosság a legnagyobb összegeket szalámira, sajtra és csokoládéra költi.
Ha egy romániai úgy dönt, hogy hipermarketben vásárol be, akkor elsősorban üdítőt, sört, szalámit, mosóport, ásványvizet, cigarettát, sajtot, joghurtot, kávét és tejet vesz. Különben a romániai családok költségvetésük 81 százalékát költik el hiper- vagy szupermarketekben, míg 19 százalékot a sarki boltban, élelmiszerüzletben.
Fontos a minőség,
Amint a felmérés rámutat, bevásárláskor a romániaiak élelmiszerekből, gyümölcsökből és zöldségekből, ha csak tehetik, hazait vásárolnak. Miközben alig három éve kulcsfontosságú a termékek ára volt, ma már a vásárlók inkább a minőséget helyezik előtérbe. Ez a váltás a szakemberek szerint főként a fizetések növekedésével magyarázható. Mindez azonban még nem jelent teljes váltást. A termékeiket diszkontárakon kínáló boltok, mint a Plus vagy a Penny Market, mindig igen nagy népszerűségnek örvendenek, s a szupermarketek között ezek gyarapodnak a leggyorsabb ütemben. „A románok még mindig igen érzékenyek az árakra. De ez a tényező egyre kevésbé fontos. Lényeges továbbá a bolt kiválasztásában a lakástól való távolság, a beltér hangulata, valamint a termékek minősége” – értékelte a felmérés eredményeit Bogdana Baltasar, a Nielsen menedzsere.
A közvélemény-kutatás arra is választ ad, hogy mi a titka annak, hogy a vásárlók ugyanoda visszatérjenek. Mint kiderül, ha egy üzlet tiszta, higiénikus, hűségprogramokat kínál a vevőknek, változatos a termékskálája, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy a vásárlók újra meg újra meglátogatják.
Egyre hűségesebbekké
A korábbi évek trendjeihez képest a hazai lakosság egyre nagyobb hányada kezd ragaszkodni bizonyos márkához vagy termékhez. Igaz, még mindig elég alacsony az igazán hűségesek aránya: öt hazai vásárlóból egy megy át másik boltba, ha a rendszeres bevásárlásai színhelyén nem találja meg kedvenc kávémárkáját. A többiek inkább másik márkát vesznek meg. A testápolási termékek esetében a hazaiak 49 százaléka márkahűséges, a tejtermékek és üdítőitalok esetében ez a számarány 34 százalékos.
Egyelőre nem megy csődbe
Bár egyre több romániai vásárol be a hiper- és szupermarketekben, a sarki boltok sem maradnak kliensek nélkül. Egy üdítőért, tejért, egy doboz cigarettáért, édességért, egy csomag kávéért ugyanis sokan még mindig beugranak a lakásukhoz legközelebb eső élelmiszerüzletbe. Július végén egyébként 38 hipermarket működött Románia területén. Piacvezetőnek a Carrefour és Real számított, 15-15 bolttal. A szupermarketek száma is nőtt a tavalyhoz képest, elérve a 123-at.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok