A közösségi média hálójában. A holland professzor szerint rajtunk, a társadalmon múlik, hagyjuk-e magunkat irányítani a nagyvállalatok által
Fotó: Mathias Corvinus Collegium/Facebook
Teljességgel etikátlan, hogy a multinacionális cégek kettős mércét alkalmaznak, és a Közép- és Kelet-Európában forgalmazott termékek minősége rosszabb, mint ugyanazon áruké a nyugat-európai országokban – állapította meg a Krónikának nyilatkozva dr. Hubertus Ruël holland közgazdász. Szerinte ezek a multik nem a közös jót szolgálják, ezért a társadalmon múlik, hogy hagyja-e magát irányítani a nagyvállalatok által.
2022. január 11., 20:182022. január 11., 20:18
2022. január 11., 20:482022. január 11., 20:48
Hosszú évek tapasztalatai alapján kimondható, hogy az olyan közösségi platformok, mint a Facebook és a Twitter, befolyásolni tudják a választások kimenetelét egyes országokban – vélekedik dr. Hubertus Ruël. A holland teológus, közgazdász Kolozsváron adott interjút lapunknak a multinacionális vállalatok és a politika viszonyáról, az élelmiszer-forgalmazó nagyvállalatok által alkalmazott kettős mércéről, társadalmi aktivizmusról és a vállalatok etikai felelősségéről.
A Mathias Corvinus Collegiumon – így a kincses városban is – oktató professzor felhívta a figyelmet, hogy miközben a múlt század hatvanas éveiben még alig működött néhány, napjainkban több mint 100 ezer multinacionális cég – köztük az Amazon, Google, Apple – van jelen az életünkben. Hubertus Ruël szerint a nyugati társadalmakban egymástól nagyon eltérő viszonyrendszer alakult ki a multinacionális vállalatok és a politika között, az Egyesült Államokban olykor a társaságok „uralkodnak”, és nincs szabály arra, hogy ne támogathatnának politikai pártokat, kampányokat és ezzel a lehetőséggel gyakran élnek is. Hollandiában vagy Németországban ez aligha történhet meg, ettől eltekintve Európában a multiknak másféle, közvetett módon lehet befolyásuk a politikára.
A professzor elmondta: noha nem akar olyan világban élni, ahol valaki szabályozni kezdi, egy cég felszólalhat-e valaki ellen, vagy sem, szerinte ez társadalmi és politikai szempontból érzékeny kérdés, és etikátlannak tartja, hogy a Volkswagen az egyik oldalt választva kihasználja ezt a helyzetet.
„Elmondhatjuk, hogy Nyugat-Európa megengedte a vállalatoknak, hogy túl messzire menjenek. Ha az LMBT-közösség (leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek – szerk. megj.) tagja lennék, meg lennék sértődve, amiért valaki marketingcélokra használ” – mutatott rá a szakember.
A professzor teljességgel etikátlannak tartja, hogy a multinacionális cégek kettős mércét alkalmaznak, és a Közép- és Kelet-Európában forgalmazott termékek minősége rosszabb, mint ugyanazon áruké a nyugat-európai országokban. Hubertus Ruël szerint ezek a vállalatok nem a közös jót szolgálják, ezért annak érdekében, hogy egyértelműbb normákat állítsanak fel az élelmiszer-forgalmazás terén, az államok szabályozhatják ezt, azonban ez a folyamat időigényes.
„Nem vagyok személy szerint nagy támogatója az aktivizmusnak, de szükség lehet rá, főleg, ha az emberek egészségéről van szó. Az elmúlt évtizedekben számos példa volt rá, hogy a társadalom akár egy nonprofit szervezet buzdítására bojkottált cégeket” – fogalmazott a szakértő.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy sokszor fogyasztóként is kettős mércét alkalmazunk. Ennek és a vállalati diplomáciának nagyszerű példája a Volkswagen körül 2015-ben kirobbant dízelbotrány, melynek során a cég meghamisította a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó adatait. A botrányba azonban a vállalat, meglepő módon, nem bukott bele. Ennek oka valószínűleg az, hogy nagyon régóta van a piacon, sokat jelent a fogyasztók és az egész társadalom számára a „népautó”. Miközben más cégeket, amelyek nem ekkorák és nem ivódtak bele a köztudatba, egy ilyen botrány biztos csődbe vitt volna. „Még mindig folynak a perek a Volkswagen ellen, de a fogyasztók is kettős mércét alkalmaznak, hiszen ennek ellenére is megveszik a Volkswagen-termékeket. Mert nagyon erős márka, a német megbízhatóság jelképe” – húzta alá a közgazdász.
Fotó: Pixabay.com
Hubertus Ruël úgy véli, mivel sokkal erősebb napjainkban a társadalmi tudatosság, az üzleti diplomáciának is sokkal többnek kell lennie egyszerű kommunikációnál, marketingnél. A vállalatoknak bizonyítaniuk kell, hogy tiszták a szándékaik.
Ugyancsak jelentős imázsprobléma merült fel a Facebook kapcsán is, amely ellen számos vád felmerült már, hogy az óriáscég illetékeseinek tettei nincsenek szinkronban az általuk kommunikált értékekkel és vállalásokkal. Nemrég egy volt Facebook-alkalmazott, Frances Haugen feltárta: a közösségi hálózat saját üzleti érdekeit tartja szem előtt az álhírek és a gyűlölködő tartalmak elleni küzdelemmel szemben, amely szembemegy a cég korábbi vállalásaival. Ennek nyomán megváltoztatták a cégcsoport nevét.
„Hosszú évek tapasztalatai alapján kimondható, hogy az olyan közösségi platformok, mint a Facebook és a Twitter, befolyásolni tudják a választások kimenetelét egyes országokban. Ráadásul ez nem mindig zajlik etikus eszközökkel. Mint ahogy a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezését is nagyban lassítják a vírustagadó, illetve oltásellenes fake news-ok” – hívta fel a figyelmet a holland professzor, aki szerint rajtunk, a társadalmon múlik, hagyjuk-e magunkat irányítani a nagyvállalatok által.
Emlékeztetett, hogy a közösségi média népszerűsége fellendülésének idején a legtöbb országban külön platformok léteztek, a Facebook azonban megjelenése után nem sokkal betört az Egyesült Államokon kívüli piacokra, és hamar világuralomra tört, kiszorítva a helyi platformokat.
„Úgy gondolom, ezt nem kellene hagynunk. Szabályozásra van szükség, vagy meg kell változtatnunk egy kicsit az eddigi játékszabályokat. Például úgy, hogy ha egy vállalat túl nagy, az váljon szét kisebb egységekre. Nem szabad azt hinnünk, hogy a Facebook mindent becsületesen csinált. Ő valójában meg próbálja akadályozni a többi céget abban, hogy belépjenek a piacra, például úgy, hogy megvásárolja azokat” – állapította meg lapunknak Hubertus Ruël.
Üzleti diplomácia, erkölcs, közjó
Hubertus Ruël pszichológus, teológus, közgazdász a nemzetközi kereskedelem és diplomácia, különösen az üzleti diplomácia, a kereskedelmi diplomácia és a nemzetközi kereskedelem kutatója. Kutatásainak középpontjában jelenleg az üzleti diplomácia és az erkölcs, az etika, az értékek és a közjó áll; a katolikus egyház társadalmi tanításának perspektívájából vizsgálja a nagy (multinacionális) vállalatok működését a globális társadalomban. Pszichológiából (Open University, Hollandia), teológiából és vallástudományból (Tilburg University, Hollandia) szerzett mesterdiplomát, valamint üzleti adminisztrációból (University of Twente, Hollandia) doktorált. Hubertus Ruël óraadó többek között az Erdély hét településén is jelen lévő Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozó intézmény egyetemi programjában, ahol vállalati kommunikációt és vállalati diplomáciát tanít.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!