2010. április 14., 08:092010. április 14., 08:09
Romániában a valamivel több mint 21,5 millió állampolgár érdekeit öszszesen 472 politikus képviseli a bukaresti parlament két házában: öszszesen 137 szenátor és 335 képviselő tevékenykedik. Az államférfiak közül természetesen az államfőnek van a legnagyobb fizetése, az egyéni vagyonbevallása alapján Traian Băsescu tavaly nettó 80 261 lejt vitt haza. A ranglétrán következő tisztségben Emil Boc kormányfő 67 796 lejt keresett, míg Elena Udrea turisztikai miniszter nyilatkozata 68 047 lejes fizetésről tanúskodik.
A szenátus honlapján közzétett hivatalos adatok szerint a felsőház elnöke havi bruttó 8817 lejes alapjuttatásban részesül, egy bizottsági elnök 7643, míg a szenátor és a képviselő 6994 lejt kap havonta. Egy képviselő havi juttatása nettó 4800 és 5200 lej között változik, annak függvényében, hogy havonta hány bizottsági ülésen vesz részt – tájékoztatta a Krónikát Máté András-Levente, az RMDSZ képviselője. Erre jöhet még nettó 1000-1200 lejes pótlék, amit a különböző bizottságokban betöltött tisztségekért kaphat a politikus. Mivel a román jog szerint egy választott államférfi nem fizetésben, hanem juttatásban részesül, egyéb cafeteria jellegű pluszjuttatást – üdülési csekk, étkezési utalvány – nem kaphat. A képviselői és szenátori tisztséggel jár viszont egy szolgálati autó is, jelen esetben Dacia Logan, amit 4-5 évente közbeszerzési eljárással cserélnek ki újra.
Ezen felül, minden politikus rendelkezik egy 7500 lejes költségkerettel, amit különböző kiadások fedezésére fordíthat számla ellenében. Ebből kell fenntartani a képviselői irodát, fizetni az esetleges irodai alkalmazottakat, a hivatásos gépkocsivezetőt, illetve ebből finanszírozhatják a választókerületben megtett utazások költségeit is. A kiadások nagy részét számlákkal, alkalmazottak esetében munkaszerződéssel kell bizonyítani, az üzemanyag-térítés esetében viszont elég egy nyilatkozatot kitölteni. A gépkocsi karbantartásával felmerülő kiadásoknak csak egy részét állja az állam: míg a komolyabb szervizmunkákat számla ellenében visszatérítik, az olajcserét például már saját zsebből kell állnia a politikusnak.
Minden vidéki államférfi ingyen utazhat a választókerületből a fővárosba, függetlenül attól, hogy személyautóval, vonattal vagy repülővel teszi meg a távot, heti egy oda-vissza utat finanszíroz az államkassza – egészítette ki az elmondottakat Fekete Szabó András, az RMDSZ Szilágy megyei szenátora. Amennyiben egy vidéki képviselőnek vagy szenátornak nincs bukaresti ingatlanja, a szállását is az állami költségvetés állja. A politikus megszállhat a kormánnyal szerződésben álló két fővárosi szálloda valamelyikében, de akár ingatlant is bérelhet.
A bérlemény esetében be kell mutatnia a bérleti szerződést, az elszámolt költség pedig nem lehet nagyobb, mint a havi szállodai díj 30 százaléka. A magyarországi példával ellentétben a romániai államférfinak a politikai pálya elhagyásakor nem jár végkielégítés, nincs a szolgálati idő függvényében járó díjazás, és munkanélküli-segélyre sem jogosult. Mandátumvesztés esetén a politikus gyakorlatilag munkanélkülivé válik. Ezen felül, a politikus lehet ugyan részvényese vagy tulajdonosa egy vállalkozásnak, a cég vezetésében azonban nem vehet részt. Ezt az évente leadandó, a vagyonbevallás mellé csatolt összeférhetetlenségi nyilatkozatban kell igazolnia.
Magyarország lakosságát igen szépszámú politikus képviseli az egykamarás országgyűlésben, a viszonylag kisméretű ország valamivel több mint 10 millió állampolgára 386 képviselőt tart el. Igaz, egy magyar képviselő alapfizetése mindössze bruttó 231,9 ezer forint, ami lényegesen alacsonyabb a román képviselői alapbéreknél. Az alapbérhez azonban természetesen még hozzáadódik a bizottsági munkájuk után kapott pótlék és a költségtérítés, amivel átlagosan nettó 300-400 ezer forintra nőhet az átlagkereset – derül ki a budapesti Napi Gazdaság gyűjtéséből. Egy bizottsági elnök alapdíjának a 120-, az alelnök 100, míg a tagok legfeljebb 70 százalékos pótlékra jogosultak. Román kollégájával ellentétben a magyar képviselőnek nem jár szolgálati autó, sem ingyenrepülőjegy, mindössze egy laptopot kaphat ingyen, és a vonatbérletre igényelhet kedvezményt. Ez utóbbi viszont a család minden tagjának jár. A honatya költségtérítését is a választókerület és a parlament közötti távolságtól teszik függővé, ha egy képviselő száz kilométerre lakik Budapesttől, akkor választókerületi pótlékként megkapja az őt megillető alap- és pótdíj 95 százalékát, több mint 300 kilométeres távolság esetén ennek 160 százalékára jogosult.
Nyugat felé haladva fokozatosan nőnek mind a politikusi alapbérek, mind a juttatások összegei is. Az 5,4 millió lakosú Szlovákiában a 150 parlamenti képviselő alapbére 2009 euró, emellett adómentes költségtérítésként a pozsonyiak további 1406 eurót, míg a vidékiek 1607 eurót vehetnek fel havonta. A szintén kétkamarás cseh törvényhozásban 200 képviselő és 81 szenátor dolgozik havonta 43 200 cseh koronáért, azaz 1712 euróért.
A francia képviselők bruttó havi jövedelme 7009 euró, a költségkeret mértéke pedig havi 5837 euró. A svéd politikusok havi 5102, a spanyol törvényhozók 3126, a britek pedig 5912 eurós fizetést kapnak. Az olasz parlament tagja havonta 5487 eurót kap kézhez, emellett felvehet még havonta 4000 eurót lakhatási hozzájárulásként, 1100 eurót utazási támogatásként, valamint 4200 eurót további költségtérítés címén. Jelentősen többre értékeli a honatyái munkáját a német állam, ahol a képviselői juttatás bruttó 7668 euró havonta és a költségtérítés mértéke is meghaladja a 3800 eurót. Jár még emellett szolgálati autó, iroda a Bundestagban és ingyenes utazás a vasúton és a belföldi repülőjáratokon.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.