2010. december 08., 10:182010. december 08., 10:18
Az írek a pénz jelentős részét a válságos helyzetbe került bankrendszerük megszilárdítására fordítják majd. Tíz milliárd eurót azonnal banki feltőkésítésre fordítanak, 25-öt pedig a bankszektor esetleges további pénzügyi „injekciózásának” céljára tesznek félre. Az ír bankok a korábbi években eszközölt, nagyon kockázatos hitelkihelyezéseik következtében jutottak a tönk szélére.
Az uniós pénzügyminiszterek tegnapi tanácskozása előtt hétfő este az euróval fizető országok pénzügyi tárcavezetői előzetes megbeszélést tartottak. Arra a közös következtetésre jutottak, hogy nincs szükség az „európai pénzügyi stabilitási eszközként” emlegetett mentőkeret bővítésére, a készenlétben álló pénz elég a nehéz pénzügyi helyzetbe kerülő országok megsegítésére. „Nem hoztunk új döntéseket” – közölte Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az úgynevezett eurócsoport elnöke a késő estébe nyúlt brüsszeli eszmecsere utáni sajtótájékoztatón.
Előzőleg elhangzottak olyan feltételezések, hogy a görög, majd az ír mentőcsomag elfogadása nyomán fel kell tölteni a mentőkeretet, és ezzel kell bátorító jelzést adni a pénzügyi veszélyzónába került, vagy ahhoz közelítő további országoknak. Főként Portugáliát emlegetik ebben az értelemben. Az euróövezeti pénzügyminiszterek azonban most nem azt a megoldást választották, hogy a pénzügyi piacok megnyugtatása végett az eddiginél is robusztusabbá tegyék a készenlétbe helyezett mentőkeretet, hanem – az ülésről kiszivárgott értesülések szerint – inkább azt, hogy bírálatokat fogalmazzanak meg Lisszabon címére, mondván, a kormány egyelőre nem tett meg minden tőle telhetőt a költségvetési és versenyképességi gondok kezelése érdekében.
A mentőkeret – elsősorban Belgium által szorgalmazott – bővítésének ötlete mellett az előző napon az is felmerült, történetesen éppen Juncker, valamint Giulio Tremonti olasz pénzügyminiszter részéről, hogy páneurópai kötvényeket lehetne kibocsátani. Az eurócsoport ülésén azonban ettől is elzárkóztak.
A pénzügyi veszélyzónához meglehetősen közel került országok sorában az elemzők szerint Portugáliát Spanyolország, illetve – valamivel jobb helyzetben – Olaszország követi. A spanyoloknak azonban a miniszterek, csakúgy, mint Portugáliának, nem nagyobb pénzeszsákot ígértek, hanem érdemibb reformprogramot javasoltak.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).