2010. december 08., 10:182010. december 08., 10:18
Az írek a pénz jelentős részét a válságos helyzetbe került bankrendszerük megszilárdítására fordítják majd. Tíz milliárd eurót azonnal banki feltőkésítésre fordítanak, 25-öt pedig a bankszektor esetleges további pénzügyi „injekciózásának” céljára tesznek félre. Az ír bankok a korábbi években eszközölt, nagyon kockázatos hitelkihelyezéseik következtében jutottak a tönk szélére.
Az uniós pénzügyminiszterek tegnapi tanácskozása előtt hétfő este az euróval fizető országok pénzügyi tárcavezetői előzetes megbeszélést tartottak. Arra a közös következtetésre jutottak, hogy nincs szükség az „európai pénzügyi stabilitási eszközként” emlegetett mentőkeret bővítésére, a készenlétben álló pénz elég a nehéz pénzügyi helyzetbe kerülő országok megsegítésére. „Nem hoztunk új döntéseket” – közölte Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az úgynevezett eurócsoport elnöke a késő estébe nyúlt brüsszeli eszmecsere utáni sajtótájékoztatón.
Előzőleg elhangzottak olyan feltételezések, hogy a görög, majd az ír mentőcsomag elfogadása nyomán fel kell tölteni a mentőkeretet, és ezzel kell bátorító jelzést adni a pénzügyi veszélyzónába került, vagy ahhoz közelítő további országoknak. Főként Portugáliát emlegetik ebben az értelemben. Az euróövezeti pénzügyminiszterek azonban most nem azt a megoldást választották, hogy a pénzügyi piacok megnyugtatása végett az eddiginél is robusztusabbá tegyék a készenlétbe helyezett mentőkeretet, hanem – az ülésről kiszivárgott értesülések szerint – inkább azt, hogy bírálatokat fogalmazzanak meg Lisszabon címére, mondván, a kormány egyelőre nem tett meg minden tőle telhetőt a költségvetési és versenyképességi gondok kezelése érdekében.
A mentőkeret – elsősorban Belgium által szorgalmazott – bővítésének ötlete mellett az előző napon az is felmerült, történetesen éppen Juncker, valamint Giulio Tremonti olasz pénzügyminiszter részéről, hogy páneurópai kötvényeket lehetne kibocsátani. Az eurócsoport ülésén azonban ettől is elzárkóztak.
A pénzügyi veszélyzónához meglehetősen közel került országok sorában az elemzők szerint Portugáliát Spanyolország, illetve – valamivel jobb helyzetben – Olaszország követi. A spanyoloknak azonban a miniszterek, csakúgy, mint Portugáliának, nem nagyobb pénzeszsákot ígértek, hanem érdemibb reformprogramot javasoltak.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.