Fotó: Agerpres
2010. október 29., 09:022010. október 29., 09:02
„Egy kielégítő kormányrendeletre van szükségünk, másképp nem tudjuk folytatni. Nemcsak rólunk van szó, hanem az Európai Bizottságról is. (…) Igen, ez a hitel folyósításának feltétele” – mondta a washingtoni szakember. Hivatalos források egyébként szerdán a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkoztak, hogy az IMF a Román Nemzeti Bank (BNR) közvetítésével olyan űrlapokat küldött ki az országban jelen levő kereskedelmi pénzintézeteknek, amelyeken arra keresik a választ, hogy mennyit veszítenének a bankok, ha szigorúan alkalmaznák a 2010/50-es rendeletet.
Jeffrey Franks egyébként korábban úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi pénzintézetek aggódnak amiatt, hogy az Európai Bizottság rendelkezését a már létező hitelek esetében is alkalmaznák, mivel ez „Románia számára negatív hatással járna”.
A dokumentumot korábban a kormány által beterjesztett formában fogadta el a szenátus, most a döntéshozó alsóház pénzügyi bizottsága előtt van. Az egyébként június végétől hatályos rendelet újdonságai közé tartozik, hogy a fix kamatlábú hitelek esetén a határidő előtti visszafizetési díj maximum egy százalék lehet, míg a változó kamatozású kölcsönök esetén nem számolhatnak fel semmilyen összeget. Az új szabályozás többféle díjszabás eltörlését írja elő, ugyanakkor a rendelkezés értelmében a kamatot kötelező módon mindig átláthatóan, a nemzetközi piacokon jegyzett kamatlábak alapján kell megállapítani.
Az új szerződéskötések alkalmával a hitelezőnek egy szabványűrlapot kell kitöltetnie a kölcsönért folyamodóval, amely tartalmazza a hitel öszszes részletét (beleértve a kamatokat és a különböző díjakat), a kamat kiszámításának módozatát, illetve a teljes visszafizetendő összeget. Ezt legalább tizenöt nappal az aláírás előtt be kell mutatnia az ügyfélnek, hogy az nyugodtan áttanulmányozhassa azt. Az ügyfél pedig az aláírás után két héten belül indoklás nélkül is felbonthatja a szerződést. A rendelet mind az ingatlanokra, mind a fogyasztói javak vásárlására igényelt hitelekre, mind a lízingszerződésekre érvényes.
Jeffrey Franks egyébként csütörtökön arról is beszélt, aggódik amiatt, hogy az alkotmánybíróság esetleg úgy dönt, december 31. után a 25 százalékos levonás előtti szintre kell visszaemelni a közalkalmazotti béreket. „Nagyon fontos, hogy az ország képes legyen ellenőrzés alatt tartani a költségveté-sét. Tehát ha ezzel kapcsolatos akadályok merülnek fel, akkor ez nehézséget okoz. Természetesen meg kell találnunk a módját a büdzsé kontrolljának arra az esetre is, ha alkotmányossági kifogások merülnek fel” – fogalmazta meg aggályait a washingtoni küldöttség vezetője.
Jeffrey Franks ugyanakkor csütörtökön Románia jövőbeni gazdasági kilátásai kapcsán is nyilatkozott. Mint részletezte, a Nemzetközi Valutaalap becslései szerint a román gazdaság a jövő évben nőni fog, a washingtoni szervezet szakemberei nem számolnak újabb visszaeséssel. Az IMF romániai küldöttségének vezetője elmondta: nem vizsgálták felül a korábbi becsléseiket, így számításaik szerint 2011-ben a bruttó hazai termék (GDP) várhatóan körülbelül 1,5 százalékkal nő az ideihez képest, miután az idén várhatóan 1,9 százalékkal csökken a 2009-es adathoz viszonyítva. Tavaly 7,1 százalékos GDP-zsugorodást regisztráltak 2008-hoz képest.
Eközben Mihai Tănăsescu, Románia IMF-képviselője a Ziarul Financiar című gazdasági és pénzügyi napilapnak kifejtette, hogy több mint 1 százalékkal nőne a GDP-arányos államháztartási hiány a kormány által tervezett adócsökkentések és a minimálbér emelése következtében, amit az IMF nem fogadhat el. Hangsúlyozta, a pénzintézet ragaszkodik ahhoz, hogy az idei államháztartási hiány ne haladja meg a GDP 6,8 százalékát, a jövő évben a 4,4 százalékát, 2012-ben pedig a 3 százalékát. Mint lapunkban beszámoltunk, szerdán a kormánykoalíció nem tudta meggyőzni az IMF-küldöttségét a kabinet által szorgalmazott adócsökkentésekről.
A kormány egyebek között azt szeretné elérni, hogy a bérjárulékok a jelenlegi 44 százalékról 41 százalékra csökkenjenek, a személyi jövedelemadó pedig 12 százalékra csökkenjen a mostani 16 százalékról. A kabinet ugyanakkor a 600 lejes minimálbért 700 lejre akarja emelni, de az IMF csak 650 lejig terjedő növelést hajlandó elfogadni.
A november elsejéig zajló tárgyalásokon szóba kerül egy újabb hitelszerződés megkötése. A kormány várhatóan úgynevezett elővigyázatossági hitelcsomagról állapodik meg az IMF-fel, amelynek értéke sokkal kisebb lesz, mint a tavaly megkötött és 2011 tavaszán lejáró 20 milliárd euró többoldalú nemzetközi hitelmegállapodásé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Látogatottsági adatok