Hiányzik a sokszínűség a turistacsalogató országimázsfilmből – szakértők szerint ráfér Romániára a népszerűsítés

Az első rész az érintetlen természettel próbál turistákat csalogatni, aztán Brassóban, a Tanácstéren találjuk magunkat, és pár pillanat múlva gyönyörű drónfelvételen az egész központ elénk tárul, benne a Fekete templommal. Erdélyben folytatjuk a kalandozást, hirtelen snittel már Segesvár középkori látképe tárul elénk.

A folytatásban román népi mesterségbemutató és máramarosi tájak, Drakula-legenda és román mondavilág tűnik fel. A szalonna és a hagymakóstolás, majd a hóra viszont gyorsan vált át fiatalokat csábító klubéletre, és máris Bukarestben találjuk magunkat. A román fővárosban a jellegzetes épületek felvillantása közben a hang a parlamentnek otthont adó ingatlanba invitál, ami Európa legnagyobb épülete. Fel sem ocsúdunk, és máris Nagyvárad tárul elénk – a Körös-parti városról négy snittet is láthatunk – a vár, a városháza, valamint a római katolikus bazilika is jól kivehető.

Feltűnnek a híres moldvai kolostorok is. A szőlőst és borászatot felvillantó képsorok pedig egyesek szerint az Érmelléken készültek. Vadvízi evezés és más sportok, tenger és fesztiválok – egyszóval minden, amire szükség lehet, ha minden korosztályhoz szólni akarunk.
A zenei aláfestést Nicolae Voiculeț pánsípjátéka biztosítja – bár hangulatos, nem minden helyzetben szerencsés a népzenei beütés.

Hiányérzet és magyarellenes „sztár”

Hiába a sok szép kép, korszerű filmezési technikák, szép és mosolygós emberek, mégis hiányérzettel hagyjuk abba a „mozizást”. Hiszen

a negatív érzésre pedig még rátesz egy lapáttal, hogy az egyetlen „sztár”, aki megjelenik és megszólal a kisfilmben, az a magyarellenes kirohanásairól is hírhedt Ilie Năstase egykori teniszcsillag, aki ráadásul jelenleg felfüggesztett börtönbüntetését tölti, amit ittas, majd ittas és jogosítvány nélküli vezetés miatt róttak ki rá.

A Székelyföld építgeti a saját imázsát

Az ország kulturális sokszínűségének a megjelenítése hiányzik a leginkább a kisfilmből Grüman Róbert, a Kovászna megyei közgyűlés turizmussal foglalkozó alelnöke szerint is. Mint tegnap a Krónika megkeresésére rámutatott, nincs kifogása a kisfilm minősége ellen, azt is nehéz megítélni, hogy három-négy percbe mi fér be egy országról, ám

Grüman Róbert hozzátette, a turisztikai minisztérium minden rangos idegenforgalmi vásáron jelen van, előfordul, hogy lehetőséget biztosítanak a megyéknek a bemutatkozásra, így Kovászna megyét Berlinben és Chișinăuban is népszerűsítették. A bukaresti és budapesti vásárokon pedig – mint ismeretes – hagyományosan Székelyföld-standdal van jelen a három székely megye. „A Székelyföld jó turisztikai brand, és ellentétben az egyes politikai és közéleti szereplők által terjesztett hamis mítosszal, hogy ha valaki ide téved és nem tud magyarul, éhen hal, mert nem kap kenyeret, a turisták, a Bukarestből érkezők is pozitív élményekkel távoznak, és általában visszajönnek” – mondta a Kovászna megyei önkormányzat alelnöke. Szerinte a Székelyföld a hagyományőrzés, az épített örökség, a gasztronómia terén is mást tud nyújtani, mint az ország többi része. A megyékben egyeztetnek az idegenforgalom kapcsán, ám a közigazgatási berendezkedés határt szab az együttgondolkodásnak, hiszen mindenki elsősorban a saját megyéjére tud összpontosítani, pénzt költeni, arculatot építeni.

Grüman Róbert a pozitív példákra is kitért, a hasonló turisztikai applikációk kidolgozása, a székelyudvarhelyi kezdeményezésre készülő székelyföldi gasztrotérkép, vagy azok a rendezvények, amelyek túlmutatnak a megyehatárokon: a Székely Vágta, vagy az Ezer Székely Leány Napja. „Helyi szinten mindenki próbálkozik, létezik egy egészséges verseny a turistákért a Székelyföldön belül, de megvannak a kapcsolódási pontok” – részletezte az alelnök. Szerinte

„Körkörös turistaáramlatra kell berendezkedni, a cél, hogy minél több időt töltsön a vendég a térségben, élményekkel gazdagodjon, hogy szívesen visszatérjen, és persze nem elhanyagolható szempont, hogy itt hagyja a pénzét” – vallja Grüman Róbert.