Képünk illusztráció
Fotó: Sándor Csilla
A brit környezetvédelmi miniszter szerint az új koronavírus okozta járvány miatt bezárt vállalatok kényszerszabadságon lévő alkalmazottai segíthetnének a földeken hamarosan elkezdődő gyümölcsszedési munkálatokban, mivel valószínűleg messze nem lesz elegendő külföldi idénymunkás e feladat elvégzésére.
2020. április 26., 21:232020. április 26., 21:23
2020. április 27., 02:502020. április 27., 02:50
George Eustice, aki a járványról szóló napi kormányzati sajtótájékoztatót tartotta vasárnap a Downing Streeten, az MTI szerint elmondta: a brit kormány becslése szerint
Eustice elmondta: a kormány a mezőgazdasági vállalkozásokkal együttműködve igyekszik olyan megoldásokat kidolgozni, amelyek arra ösztönzik a korlátozó intézkedések miatt jelenleg nem működő egyéb üzleti vállalkozások kényszerszabadságra küldött dolgozóit, hogy vegyenek részt a gyümölcsszedési munkálatokban.
A miniszter szerint az idénymunkások hiánya jelenleg még nem okoz problémát, mivel a szezon alig kezdődött el, de a kormány várakozása szerint júniusban már szükség lesz pótlólagos munkaerőre a földeken. A mezőgazdasági vállalkozások ugyanakkor igyekeznek kelet-európai munkaerőt is toborozni. Az egyik legnagyobb brit termelő, a Kelet-Angliában működő G's Fresh a minap közölte, hogy
A brit mezőgazdasági szövetség (NFU) külön nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra a kockázatra, hogy ha nem lesz elég idénymunkás, a gyümölcstermés jelentős része a földeken fog elrothadni. Az NFU becslése szerint a szektornak az idén 70 ezer idénymunkásra lesz szüksége a gyümölcs- és a zöldségtermés betakarítására.
A szervezet hangsúlyozta, hogy e munkavállalók nagyon nagy többsége hagyományosan a kelet-európai EU-országokból érkezik.
Megerősítést nyert, hogy román–német államközi megállapodás nyomán utazhatnak ebben az időszakban romániai vendégmunkások ezrei mezőgazdasági munkára Németországba. Közülük többen fertőzésgyanúsan, emiatt bűnvádi eljárás zajlik.
Ezer romániai munkavállaló vállalhat idősgondozást hamarosan Ausztriában a bécsi, a bukaresti és a budapesti hatóságok által kötött, a koronavírus-járvány idején foganatosított korlátozások enyhítéséről szóló megállapodás értelmében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!