Hétszáz háromszéki vállalkozást díjaztak

Kovászna megyében jelenleg 4890 cég működik, ezek összforgalma tavaly meghaladta az 5 milliárd lejt, amely ugyan 100 millió lejjel kevesebb 2013-hoz képest, a nyereségük azonban 8 millió lejjel, 308 millió lejre emelkedett egy év alatt.

A kereskedelmi kamara ezek közül a 742 legeredményesebb vállalkozást jutalmazta: az érintett cégek 2014-es üzleti forgalma 3,2 milliárd lej volt, 1,94 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. A rendezvényen kiderült: Kovászna megye tíz legsikeresebb cége tejfeldolgozással, készruhagyártással, építő- és csomagolóanyag-előállítással foglalkozik, illetve a kereskedelemben, a szállító ágazatban, az építőiparban, a pékiparban és a távközlési szektorban tevékenykednek.

Édler András, az iparkamara elnöke a díjkiosztón rámutatott: tavaly éles tendenciaváltást figyeltek meg, az ipar ugyanis mind üzleti forgalom, mind gazdasági növekedés tekintetében megelőzte a kereskedelmet, ami szerinte jó jel, hiszen így sokkal nagyobb hozzáadott érték termelődik. Édler arról is beszámolt, hogy a kitüntetett vállalkozások összesen 45 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, és bár a munkanélküliségi mutató 6 százalék körül van, „elmondható, hogy csak az nem talál állást, aki nem akar\".

A szakember ugyanakkor megjegyezte: az átlagbér továbbra is kisebb az országos átlagnál, és óriási erőfeszítéseket kell tenni, hogy megváltozzon a háromszéki munkaerőpiac képe. „Ne azért jöjjenek Kovászna megyébe a befektetők, mert itt olcsó a munkaerő. Az olcsó munkaerő már mind foglalt, csak az jöjjön, aki egyebet keres, és nagyobb béreket kínál\" – szögezte le a kamara elnöke. Édler egyébként előrelépésként könyvelte el, hogy a megye fejlesztési stratégiájába a fafeldolgozás és a turizmus mellé bekerült a számítástechnika is.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy az általa vezetett hivatal az „egyik legnagyobb üzem\" a megyében, alárendelt intézményeivel együtt ugyanis 1819 alkalmazottat foglalkoztat. A megyei tanács idén 42 millió eurós költségvetésből gazdálkodott, és azon négy erdélyi megye közé tartozott – Kolozs, Beszterce és Hargita mellett –, ahol a fejlesztésre szánt összeg nagyobb, mint a működésre szánt keret.

A politikus hangsúlyozta, a konfekcióipar kivételével kevés az olyan háromszéki vállalkozás, amelynek ne lenne szerződése a megyei tanáccsal. Tamás Sándor arra is kitért, hogy a megye lakosságának csak 9,6 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ezen szerinte változtatni kell, ezért örülnek, hogy a Babeş–Bolyai Tudományegyetem mellett a Sapientia EMTE is kihelyezett tagozatot indított Sepsiszentgyörgyön.

Sztakics Éva, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere arról számolt be, hogy a megyeszékhelyen alacsony a munkanélküliség, a meghirdetett állásokra pedig nehéz megfelelő személyt találni, emiatt főként az alacsony fizetések okolhatók. Ugyanakkor köszönetet mondott a sepsiszentgyörgyi vállalkozóknak, hogy támogatták az önkormányzatot, amikor két évvel ezelőtt drasztikusan megemelték az ingatlanadót.

Annak kapcsán, hogy Sepsiszentgyörgy megpályázta az Európa Kulturális Fővárosa 2021 címet, kifejtette, a kultúra inspiráló hatással van a gazdaságra, nem jó, ha az emberek bezárkóznak, sőt ha eljárnak hangversenyre, színházba, ismerkednek, kapcsolatokat építenek, az a gazdaság fellendülésének motorja lehet.