Herbert Stepic beszólt a térség bírálóinak

 „Az angol–amerikai kultúrkörben elmarad az optimálistól mind az ismeretanyag, mind a képesség a kelet- és közép-európai térség megítélésére” – fogalmazott az RBI igazgatója a lapnak nyilatkozva. „Igazából csak az európai emigránsok rendelkeznek megfelelő jártassággal a témában. Az amerikaiak sokkal inkább különbségtétel nélkül, egységként kezelik a térséget. New Yorkban tíz emberből még nyolc használja a »keleti blokk« kifejezést, és ez már önmagában is mindent elárul” – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy emiatt a hitelminősítők nevezhetőek-e „tudatlannak”, Herbert Stepic így válaszolt: „igen, tudatlanok. Illetve másként fogalmazva, nem eléggé érdekesek számukra a kelet-európai országok”.

Amint arról beszámoltunk, a Standard & Poor’s januárban fosztotta meg Ausztriát elsőrendű szuverén besorolásától, a Moody’s pedig ebben a hónapban adott ki figyelmeztetést hasonló szándékáról. Mindkét hitelminősítő az osztrák bankok kelet-európai kitettségével indokolta döntését.  Stepic „teljes egészében elhibázottnak” tartja az érvelést, hogy a kelet-európai kitettség miatt nőtt az osztrák kockázat. „A régió gazdasága Magyarország és Fehéroroszország kivételével jól teljesít, részben jobban, mint a dél-európai gazdaságok” – vélekedett.

Herbert Stepic szerint a hitelminősítők által figyelt kockázati tényezők a 2009-es válság óta jelentősen javultak, vagy meg is szűntek. Rámutatott, hogy javult a térségben a folyó fizetési mérleg hiánya, a versenyképesség, és az államadósság „a fele az EU-országokénak”. Az RBI igazgatója szerint a hitelminősítők azért láthatják a helyzetet másként, mert még sok van hátra a térség felzárkózásához, és mert a feltörekvő piacokat általánosságban véve kockázatosabbnak sorolják be.

Ugyanakkor a bankpiaci szakember úgy ítéli meg, hogy az általa vezetett pénzintézet „a legnehezebbet átvészelte” már Magyarországon is. A számokat tekintve nem erősítette meg azt az értesülést, hogy a magyar leányvállalatnak a tavalyi 350 millió eurós tőkeemelés után újabb 100, majd 150 millió euróra lenne szüksége.
A gyors terjeszkedésről szólva kijelentette, a fiókok számának gyors gyarapodását tekintve „nincs rossz lelkiismerete”, de a hitelállomány növekedése „egyértelműen túlzott és túlhevített” volt. „Ha egy bank egyéves szinten 35 százalékkal bővülő piacon két éven át kevésbé erőteljesen növekedik, mint a vetélytársa, akkor háttérbe szorul” – válaszolta a kérdésre, hogy miért nem fékezték a növekedést. „Egy bizonyos ponton túl csak kiszállni lehet, vagy a többiekkel együtt csinálni” – tette hozzá.