
Fotó: Boda L. Gergely
Nagyobb mértékben csökkent az élelmiszerek ára a szupermarketláncokban, mint a kisboltokban az általános forgalmi adó (áfa/TVA) június elsejei mérséklése nyomán – derült ki a Versenytanács átfogó felméréséből.
2015. november 05., 17:012015. november 05., 17:01
2015. november 05., 17:042015. november 05., 17:04
A piacot felügyelő hatóság megállapította: az intézkedés nyomán az áruházakban átlagosan 11,9 százalékkal, míg a helyi kisüzletekben 9,1 százalékkal lettek olcsóbbak az élelmiszerek. A Versenytanács szerint ennek egyrészt az lehet az oka, hogy a szupermarketekre jóval nagyobb nyomás nehezedik a fogyasztók részéről, a kisboltok ugyanakkor megengedhetik maguknak, hogy lazábban alkalmazzák a módosítást, hiszen közelebb találhatók a vásárlókhoz, lakónegyedekben folytatnak tevékenységet. A felmérés arra is kitér, hogy az áfacsökkentés nyomán legfeljebb 12,1 százalékkal eshetett vissza az élelmiszerek ára.
Kilenc szupermarketben ellenőriztek
A Versenytanács egy vásárlói kosár összeállításával elemezte az árak alakulását: ennek ára májusban 308,5 lej volt, míg június elseje után az érték 271,4 lejre csökkent. A statisztika szerint rögtön az intézkedés hatályba lépése után, június első hetén átlagosan 11,1 százalékkal lettek olcsóbbak az élelmiszerek május utolsó napjaihoz képest, a második júniusi héten pedig további 1,8 százalékos visszaesést jegyeztek. A hónap második felében, júliusban és augusztus első hetén enyhén drágultak bizonyos élelmiszerek, ez annak tudható be, hogy a nyári időszakban általában emelkednek az árak. Az áringadozás leginkább a zöldségekre, gyümölcsökre és tejtermékekre volt jellemző.
A szupermarketekben a felmérést ez év márciusa és augusztusa között készítették, a Versenytanács szakértői pedig az Auchan, a Billa, a Carrefour, a Cora, a Kaufland, a Lidl, a Mega Image, a Penny és a Profi üzleteiben vizsgálták az árakat. A vásárlói kosárba összesen 36 termék került: különböző húsfélék, alapélelmiszerek, konzervek, tejtermékek, zöldség és gyümölcs, valamint édességek. A hatóság ugyanakkor közel hétszáz kisüzletben is összehasonlította az élelmiszerek árát május és július között, az ellenőrzés során mindegyik megyébe, illetve Bukarestbe is ellátogattak. Ebben az esetben tizennyolc termék került a vásárlói kosárba.
Nem drágították tavasszal a termékeket
A Versenytanács felmérésében azt is megállapította, hogy a szupermarketláncok nem drágították jelentősen az élelmiszereket, miután bizonyossá vált, hogy június elsejétől csökkentik az általános forgalmi adót. A hatóság ugyancsak egy harminchat terméket tartalmazó kosarat állított össze, és mint kiderült: áprilisban márciushoz képest átlagosan mindössze 0,24 százalékkal emelkedtek az árak. A Versenytanács hangsúlyozta: az élelmiszerkereskedelem a romániai gazdaság egyik legfontosabb ágazata, hiszen 2014-ben a háztartások bevételüknek átlagosan 19,7 százalékát ilyen termékekre költötték.
Mint ismeretes, június elsejétől az addigi 24-ről 9 százalékra csökkent az élelmiszerekre, alkoholmentes italokra, állateledelre és vetőmagokra kivetett általános forgalmi adó. Az áfacsökkentést a teljes gazdasági láncon alkalmazni kellett: az értéket a termelők és a kereskedők is csökkentették június elsejétől. Így például egy mezőgazdasági termelőnek 9 százalékos illetékkel kell eladnia az almát egy üzletláncnak, amely ugyancsak 9 százalékos áfát felszámítva adja azt tovább a fogyasztóknak. Az intézkedést megelőzően a román sajtó többször is arról cikkezett, hogy a szupermarketláncok jelentősen, akár 30 százalékkal is drágították az élelmiszereket, hogy a júniusi áfacsökkentés ne jelentsen számottevő kiesést.
A Versenytanács és a fogyasztóvédelmi hatóság (ANPC) akkor ígéretet tett arra, hogy alaposan megvizsgálják az üzleteket, a most nyilvánosságra hozott felmérése szerint azonban a tisztességtelen eljárás nem volt jellemző az áruházláncokban. Victor Ponta volt miniszterelnök tavasszal leszögezte: a kormány nem fagyaszthatja be a bolti árakat, de hozhat olyan alkotmányos és európai intézkedéseket, amelyekkel például igen magas különleges adókat vethet ki azokra a cégekre, amelyek nem viszik lejjebb a fogyasztói árat az áfacsökkentés nyomán.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
szóljon hozzá!