
A közeli üdülőhelyek népszerűbbek a nyugdíjasok körében, az ingyenes és ártámogatott gyógykezelési beutalókkal sem szívesen utaznak a távolabb fekvő településekre, hiszen a vonatjegy nagyobb távolság esetén többe kerülhet, mint a kedvezményes jegy.
Köllő Piroska, a Kovászna megyei nyugdíjpénztár szóvivője elmondta, erre az évre összesen 1609 kedvezményes és ingyenes beutalót kaptak, ebből eddig 401-et értékesítettek.
A háromszéki nyugdíjasok körében Kovászna és Tusnádfürdő a legnépszerűbbek, a távolabbi fürdőhelyekre, mint például Amara, Dorna vátra, Căciulata, Călimăneşti vagy Herkulesfürdő, nem szívesen utaznak, bár a szóvivő szerint ott hasonlóan jó a szolgáltatások minősége.
Köllő Piroska kérdésünkre elmondta, a 16 napos gyógykezelési beutaló egy kétcsillagos szállodában 1388 lejbe kerül, míg a háromcsillagosban 1452 lej, a nyugdíjasoknak minden esetben a havi bruttó nyugdíjuk 50 százalékát kell befizetniük. A politikai vagy etnikai alapon üldözöttek, a háborús veteránok és a fogyatékkal élők ingyenjegyeket kaphatnak, és ezekre sokkal nagyobb a kereslet, mint a rendelkezésükre álló jegyek száma. Kovászna megyében például minden ciklusban csak 15 ingyenjegy van, holott ennél sokkal többen érdeklődnek a lehetőség iránt.
Hasonló tapasztalatai vannak egyébként a Mehedinţi megyei nyugdíjpénztár vezetőjének is. Ioana Richard az Agerpres hírügynökségnek nemrég arról beszélt, hogy visszaesett az érdeklődés a kedvezményes gyógykezelési beutalók iránt, eddig csak a rendelkezésükre álló jegyek egynegyedét tudták értékesíteni. Tapasztalata szerint a déli megyékből többek között Kovásznára sem szívesen utaznak a vendégek, valószínű a távolság miatt.
Szociális turizmusra építő szállodák
Ennek ellenére Kovásznán nem panaszkodnak, a szállodákban a leszerződött helyek beteltek. Vasile Neagovici, a Sanitas egészségügyi szakszervezet Kovászna megyei elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, a fürdővárosban a pályázók közül csak a Hephaisztosz Szálló nem tudott szerződést kötni az Országos Nyugdíjpénztárral.
„Erre a szociális turizmusra vannak berendezkedve, egymással marakodnak, perelnek, és megelégszenek az ingyenes és támogatott gyógykezelési beutalókkal érkező vendégekkel” – fogalmazta meg a szakszervezeti vezető, aki – amint arról beszámoltunk – már több ízben felrótta a kovásznai szállodák működtetőinek, hogy nem foglalkoznak komolyan az idegenforgalommal, nem dolgoznak ki stratégiát a turisták bevonzására, az állam által támogatott gyógykezelési beutalókkal érkező vendégekből élnek, ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen csak fél évig tartanak nyitva.
„Ennyi idő alatt is hatalmas nyereségre tesznek szert. A féléves kiesést az alkalmazottak szenvedik meg, mert a leállás alatt fizetés nélküli szabadságra küldik valamennyiüket, vagy csak a bérük egy részét biztosítják számukra. Eközben a nyereségből semmit nem fektetnek vissza. Ez rablás” – szögezte le a Sanitas helyi elnöke. Hozzátette, tudomására jutott, hogy például a Montana Szállóban már harmadik hónapja késnek a fizetések, a szálló vezetői arra várnak, hogy az első kedvezményes ciklusért utalja át a pénzt az állam.
Neagovici egyébként azt javasolja, hogy a kedvezményes jegyek a szezonon kívül legyenek érvényesek, hogy főszezonban a szállodák próbáljanak fizetős turistákat bevonzani. A dokumentumot hamarosan minden érintett minisztériumnak elküldi, ígéri.
Mint arról több ízben is írtunk, Kovásznán az idegenforgalomban a kilencvenes évek elején mintegy 2500-an dolgoztak, jelenleg 600 alkalmazottat foglalkoztatnak a szállodák és az ezekhez tartozó gyógykezelő központok. A városban az egyetlen négycsillagos szálloda és a szívkórház működik egész évben szinte teljes kapacitással.
Egyensúly Tusnádon
Tusnádfürdőn más a helyzet, ott egyetlen hotel, a Tusnád Szálló van berendezkedve nagyobbrészt a kedvezményes gyógykezelésben részesülők fogadására, a többség bekapcsolódott az idegenforgalmi körforgásba, nyugdíjasokat, de fizetős vendégeket is fogadnak egész évben, mondta el megkeresésünkre Albert Tibor. Tusnádfürdő polgármestere kifejtette, a turistadömping valóban szezonban van, ilyenkor jönnek a nyugdíjasok, de több a fizetős turista is.
A vendéglátásban vállalkozók nem panaszkodnak, a fürdőhely népszerű, sokan látogatják, jó a klíma, a kezelések hatékonyak, és a szolgáltatások is jó minőségűek, sorolta az elöljáró. Albert Tibor kifejtette, az önkormányzat által működtetett élményfürdő is nagy vonzerőt jelent, a kezelések után általában a vendégek igénybe veszik a nemrég megnyitott létesítmény szolgáltatásait.
Félixfürdő is népszerű
Nagy a kereslet a Bihar megyei félixfürdői gyógyüdülés iránt is. A termálvizéről híres térségben több szállodát üzemeltető Turism Felix cég illetékese, Cătălin Şipoş tájékoztatása alapján változatlanul sokan akarják náluk felhasználni ingyenes jegyeiket. „Erre két hotelünkben van lehetőség. A háromcsillagosra felfejlesztett Poieniţa Szállodának már kilencvenszázalékos a telítettsége. Lassan több igénylést kapunk, mint amekkora a befogadóképességünk. A hatszáz férőhelyes Mureş Hotelben 150 helyünk van a kezelésre érkezőknek” – magyarázta.
Ez már a harmadik „csoport” idén, tapasztalata szerint vannak olyanok is, akik nyáron beutalóval jönnek, és utána ősszel visszatérnek mint fizető vendégek. „A térség többi vendéglátóegységéért nem vállalhatok garanciát, de mi igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy jó körülményeket, minőségi szolgáltatást nyújtsunk” – szögezte le Şipoş. Elmondása szerint bár később kezdődött nálunk a szezon, lassan benépesül az üdülő, vendégeik 20 százaléka külföldi.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!