Gyógyturisztikai klasztert terveznek

A mozgósításban szerepet vállalt a fejlesztési, a turisztikai, és az egészségügyi minisztérium, valamint az Országos Balneológiai Kutató Intézet is.

Vajda úgy véli, amennyiben a tusnádfürdői találkozón még nem is alakul meg a gyógyturisztikai klaszter, a potenciális tagok között elkezdődik a párbeszéd és körvonalazódik a  közös stratégia. A klaszter a közös marketingre, a képzésre, az oktatásra fektetné a hangsúlyt, az elképzelések szerint együtt hatékonyabban oldhatnák meg a kiállításokon való részvételt, a kölcsönös népszerűsítéssel pedig kiépülne egy jól működő rendszer, s így nem csak turistákat, hanem befektetőket is jobban tudnának bevonzani a térségbe. 

„Huszonöt éve arról beszélünk, hogy Romániában mekkora lehetőségek rejlenek az amúgy kiaknázatlan gyógyturizmusban, viszont azóta sem történt látványos fejlődés ezen a téren, minden fürdőtelep egyénileg próbálkozik. Ezért kellene a fejlesztéseket, a stratégiát – a SMURD rohammentő szolgálat mintájára – régiós szinten kialakítani” – vallja a kezdeményező, aki szerint a klaszterbe be kell kapcsolódniuk a különböző „katalizátor szervezeteknek is”, vagyis a fejlesztőknek, a tanácsadó cégeknek és a bankoknak, ezek ugyanis közvetve, de kapcsolódnak az idegenforgalomhoz.

A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy az európai uniós alapok lehívására általában kevés volt a fürdőtelepek kapacitása, például EU-s támogatással Marosvásárhelyen épültek négycsillagos szállodák, nem Parajdon vagy Kovásznán, ezért kell az erőket egyesíteni, kialakítani a fürdőtelepek arculatát, dokumentálni a kezelési eljárásokat, a gyógyvizek, mofetták hatásait.

Vajda szerint egyébként a bukaresti Balneológiai Intézet párhuzamosan több projektbe is bevonható. Mint megtudtuk, első körben a nagyobb fürdőtelepek – Szováta, Parajd, Vízakna, Borszék, Bázna – fejlesztésére fektetnék a hangsúlyt, ám a második körben a kisebbekre is figyelnek, mint például Előapatak vagy Málnásfürdő.