
Az ország első gyógyturisztikai klaszterének megalakítását szorgalmazza a háromszéki ASIMCOV vállalkozói szövetség. Vajda Lajos, az ASIMCOV igazgatója, a Romániai Klaszterek Egyesületének alelnöke a Krónikának elmondta, február közepén Tusnádfürdőn szerveznek egy találkozót, ahová a Központi Régió üdülőtelepeinek önkormányzatait, a turizmusban vállalkozókat, egészségügyi és turisztikai karokkal rendelkező egyetemeket is meghívták.
2014. február 03., 16:482014. február 03., 16:48
A mozgósításban szerepet vállalt a fejlesztési, a turisztikai, és az egészségügyi minisztérium, valamint az Országos Balneológiai Kutató Intézet is.
Vajda úgy véli, amennyiben a tusnádfürdői találkozón még nem is alakul meg a gyógyturisztikai klaszter, a potenciális tagok között elkezdődik a párbeszéd és körvonalazódik a közös stratégia. A klaszter a közös marketingre, a képzésre, az oktatásra fektetné a hangsúlyt, az elképzelések szerint együtt hatékonyabban oldhatnák meg a kiállításokon való részvételt, a kölcsönös népszerűsítéssel pedig kiépülne egy jól működő rendszer, s így nem csak turistákat, hanem befektetőket is jobban tudnának bevonzani a térségbe.
„Huszonöt éve arról beszélünk, hogy Romániában mekkora lehetőségek rejlenek az amúgy kiaknázatlan gyógyturizmusban, viszont azóta sem történt látványos fejlődés ezen a téren, minden fürdőtelep egyénileg próbálkozik. Ezért kellene a fejlesztéseket, a stratégiát – a SMURD rohammentő szolgálat mintájára – régiós szinten kialakítani” – vallja a kezdeményező, aki szerint a klaszterbe be kell kapcsolódniuk a különböző „katalizátor szervezeteknek is”, vagyis a fejlesztőknek, a tanácsadó cégeknek és a bankoknak, ezek ugyanis közvetve, de kapcsolódnak az idegenforgalomhoz.
A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy az európai uniós alapok lehívására általában kevés volt a fürdőtelepek kapacitása, például EU-s támogatással Marosvásárhelyen épültek négycsillagos szállodák, nem Parajdon vagy Kovásznán, ezért kell az erőket egyesíteni, kialakítani a fürdőtelepek arculatát, dokumentálni a kezelési eljárásokat, a gyógyvizek, mofetták hatásait.
Vajda szerint egyébként a bukaresti Balneológiai Intézet párhuzamosan több projektbe is bevonható. Mint megtudtuk, első körben a nagyobb fürdőtelepek – Szováta, Parajd, Vízakna, Borszék, Bázna – fejlesztésére fektetnék a hangsúlyt, ám a második körben a kisebbekre is figyelnek, mint például Előapatak vagy Málnásfürdő.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!