Gratulált Romániának az IMF-vezér

Az IMF vezérigazgatója kijelentésével az államelnök azon kijelentésére válaszolt, miszerint az országnak újabb kétéves hitelmegállapodásra van szüksége. „Ha Románia úgy gondolja, hogy az IMF további kétévnyi támogatásából hasznot húzna, segítségére lenne a reformok gyakorlatba ültetésében, illetve a gazdaság fenntarthatóságának a biztosításában, a valutaalap örömmel segít, s már ezen a héten kész tárgyalóasztalhoz ülni” – fogalmazott Lagarde. Amint arról korábban beszámoltunk, a hitelezői trojka – IMF, Világbank, Európai Bizottság – a képviselői már ma a román fővárosba érkeznek, s kezdetét veszik a tárgyalások a Romániának nyújtandó újabb készenléti hitelmegállapodásról.  Az előzetes bejelentések szerint Lagarde nem azért érkezett Bukarestbe, hogy a hitelről egyeztessen az illetékes hatóságokkal, hanem csak egyszerűen tárgyalni kívánt az ország vezetőivel.

A reformok folytatásáról, valamint a rendelkezésre álló európai uniós források lehívásáról egyeztetett például egyebek mellett az IMF-vezér hétfő este Victor Ponta miniszterelnökkel is. Mint a kormány közleményéből kiderül, a felek egyetértettek ezekben a sarkalatos kérdésekben, megállapítva, hogy e két tényező lehet a közepes és hosszú távú gazdasági növekedés fő motorja. A kabinet sajtóirodája ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Lagarde gratulált a romániai hatóságoknak, amiért sikeres véghezvitték a júniusban lezárt készenléti hitelmegállapodást, illetve amiért sikerült kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól.

Hasonlóképpen dicsérő szavakkal illette a bukaresti illetékeseket tegnap is a Román Nemzeti Bank (BNR) székházában megtartott előadásában Lagarde. Mint hangsúlyozta, Románia az elmúlt húsz évben nagyon sokat fejlődött, az pedig az IMF-fel vállvetve sikerült véghezvinni, egyenesen csodálatosnak nevezte. A tennivalók között ugyanakkor arról beszélt, hogy a lakosság életszínvonalának a javítása érdekében Romániának ki kellene használnia hatalmas potenciálját, s többet kellene exportálnia az európai uniós piacokra. Az IMF-vezér a kivitel bővítése mellett a belső kereslet és a beruházások fontosságáról is értekezett, e három tényező ugyanis – mint hangsúlyozta – a gazdasági növekedés mozdonya. „Románia erős országból még erősebbé válhat. Jegybank elnök úr, miniszterelnök úr, az IMF az önök állandó partnere lehet, ha úgy akarják” – fogalmazta meg Lagarde.

Amint arról korábban beszámoltunk, az IMF igazgatótanácsa június végén hagyta jóvá a Romániával 2011-ben kötött elővigyázatossági hitelmegállapodás lezárását, és Bukarest rendelkezésére bocsátotta a hitelkeret utolsó, félmilliárd eurós tételét. A feltételek teljesítése – mint ismeretes – az eredetileg tervezettnél később történt meg: a kormány az év elején két hónap haladékot kért a szerkezeti reformok bevezetésére vállalt kötelezettségek teljesítésére. Vállalásai közül többet – a Román Vasúttársaság teherszállító üzletágának (CFR Marfă) privatizációját, a Transgaz vállalat 15 százalékos részvénycsomagjának tőzsdére vitelét, az Oltenia energiavállalat privatizációjának meghirdetését – az „utolsó métereken\" teljesítette a Ponta-kabinet. A most lezárt 5,4 milliárd euró összértékű elővigyázatossági hitelszerződés egyébként már a második volt Románia számára, a 2009-ben megkötött 20 milliárd euró értékű készenléti hitelmegállapodás után, amelynek törlesztő részletei idén érik el a csúcsot.

Kell-e újabb hitelmegállapodás?
Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója bukaresti látogatásának és egy újabb hitelszerződés előkészítésének hírére az elmúlt időszakban közvita bontakozott ki arról, hogy szüksége van-e még az országnak az IMF-ernyőre. Ionel Blănculescu, a kormányfő gazdasági tanácsadója nemrég kifejtette: Románia nem szorul rá az IMF-szerződésre, de ez segítene megőrizni a költségvetési fegyelmet. A bukaresti kormány másrészt egyfajta „megbízhatósági bizonylatként\" támaszkodik az IMF-megállapodásra, amelytől azt reméli, hogy megnyugtatóan hat a külföldi befektetőkre, és segíti abban, hogy olcsóbban finanszírozza kiadásait a pénzpiacokról. Az ellenzők szerint viszont egy újabb hitelmegállapodás éppenséggel riasztóan hatna a befektetőkre, akik arra következtethetnek, hogy Románia nem képes az „IMF ostora\" nélkül egyensúlyban tartani költségvetését, és külső kényszer nélkül nem hajtaná végre a szerkezetátalakítási reformokat – írta az ellenzéki Hotnews hírportál.