
Fotó: Agerpres
2011. október 07., 10:362011. október 07., 10:36
A CMA DataVision negyedévzáró listáján – amely az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) szeptemberi utolsó árazásai alapján sorolja be az egyes szuverén adósokat – a súlyos adósság- és államháztartási gondokkal küszködő Görögország mögött a második helyen az ugyancsak euróövezeti tag Portugália áll. Mindkét valutauniós tagállam megelőzi a harmadik helyre került Venezuelát, a negyedik helyen álló Argentínát és az ötödik legkockázatosabb szuverén adósnak minősülő Pakisztánt is, utánuk Írország következik. A legkockázatosabb tízes csoportban a kilencedik helyen most ismét szerepel Magyarország, amely a hetedik helyezett Olaszországgal együtt került vissza ebbe a mezőnybe, miután az európai folyamatokat követve egyaránt jelentősen emelkedtek CDS-árazásaik.
Eközben elemzők és politikusok világszerte azt találgatják, mekkora kockázatot jelentene Görögország sokat emlegetett államcsődje. Helmut Schmidt egykori német kancellár szerint például nem jelentene katasztrófát az átmeneti fizetésképtelenség, ami ugyan a görögöknek és a többi európainak komoly szerencsétlenséget jelentene, de nem a „létet veszélyeztető tragédiát”. Schmidt támogatja Görögország uniós megmentését, mivel egy államcsőd esetén szerinte jelentősen csökkenne a 27 tagállam hite a közösségben. A témában egyébként utódja, Angela Merkel is úgy véli, hogy Görögországnak a közös pénzt használó EU-tagállamok között kell maradnia, ugyanakkor hangoztatta, hogy Athén ügyében Németország csak akkor hozza meg következő döntését, ha már ismeri a nemzetközi (uniós és nemzetközi valutaalapi) szakértők most készülő újabb jelentését. Reményét fejezte ki, hogy a jelentés a következő állam- és kormányfői EU-találkozóra, azaz október 17-éig elkészül. „Görögországnak meg kell adni az esélyt, hogy talpra álljon” – fogalmazott Merkel.
Csakhogy nem tudni, lesz-e türelmük kivárni hazájuk talpra állását a görögöknek, akik egyre borúsabbnak látják saját és országuk jövőjét. A balkáni országban szerdán 24 órás általános sztrájk zajlott tiltakozásul a költségvetési megszorítások újabb hulláma ellen. Beszüntették a munkát az orvosok, a tanárok, a közlekedési dolgozók, a minisztériumi, önkormányzati alkalmazottak és a közszolgálati média újságírói. A sztrájk miatt egyetlen kereskedelmi járatot sem indíthattak vagy fogadhattak a görög repülőterek. Zárva tartott valamennyi állami és önkormányzati hivatal és hatóság, és nem nyitottak ki az iskolák sem. Ezzel egy időben mintegy tízezer állami alkalmazott, diák és nyugdíjas tüntetett Athén központjában, és a tiltakozók a parlament épületéhez vonultak. „Fizessenek a gazdagok!” – állt az egyik transzparensen. Tüntetők egy csoportja elégette az Európai Unió zászlaját az egyik fővárosi luxusszálloda előtt, míg a görög rendőrség könnygázt vetett be egy csapat csuklyás fiatal ellen, akik felszedték az utcaköveket, és azzal dobálták meg a rendfenntartókat.
A szeptemberben bejelentett, 6,6 milliárd euró összértékű, kiadáscsökkentést és adóemeléseket tartalmazó takarékossági csomagot azért kellett elfogadni, hogy Görögország hozzájusson az euróövezet és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 109 milliárd eurós mentőcsomagjának esedékes részletéhez, és ezzel elkerülje az államcsődöt. A csomag részeként 30 ezer fős létszámleépítést terveznek a közszférában.
| A „Szálld meg a Wall Streetet!” elnevezésű tiltakozás-sorozat az amerikai sztárokat sem hagyja hidegen: támogatásáról biztosította a tüntetőket többek között Marc Ruffalo és Alec Baldwin színész, az Oscar-díjas Susan Sarandon és Yoko Ono, John Lennon volt felesége. New Yorkban a több mint négy hónapja tartó tüntetéssorozat résztvevői az amerikai pénzügyi rendszerből eredő társadalmi egyenlőtlenség, a „bankok kapzsisága” ellen tiltakoznak, és az akció tucatnyi amerikai nagyvárosra átterjedt. A mozgalom részvevői az amerikai pénzügyi rendszerből eredő társadalmi egyenlőtlenség ellen tiltakoztak. A szervezők szerint a június óta tartó tiltakozási hullámot az „arab tavasz” ihlette meg. „Közös az álláspontunk abban, hogy mi vagyunk az a 99 százalék, aki nem tűri tovább a maradék 1 százalék kapzsiságát és korrupcióját” – áll a szervezők felhívásában. New York pénzügyi negyedének parkjában többen lesátoroztak és azt sürgetik, hogy a környéket hónapokon át tízezrek szállják meg. |
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.