
Árliberalizáció után. Akár 20–25 százalékkal is többet fi zethetnek a mulasztók a földgázért
Fotó: Veres Nándor
Nem csak a villanyáram piaci árliberalizációjára kell figyelniük az elkövetkező időszakban a lakossági fogyasztóknak, hanem a földgázéra is. Azok a fogyasztók ugyanis, akik a tavaly nyár óta nem kötöttek szabadpiaci szerződést addigi szolgáltatójukkal vagy egy újjal, akár 25 százalékkal is többet fizethetnek július elsejétől, amikor is lejár a standard árra megkötött szerződésük.
2021. május 19., 12:342021. május 19., 12:34
2021. szeptember 10., 12:202021. szeptember 10., 12:20
Nemcsak a villamos energia, hanem most már a földgáz esetében is érdemes megkötni a szabadpiaci szerződést, ellenkező esetben július 1-től akár 20–25 százalékkal többet fizethetünk.
– összegezte megkeresésünkre Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke.
Az Engie, a legnagyobb hazai lakossági gázszolgáltató már elkezdte kiküldeni a tájékoztatókat azoknak az ügyfeleinek, akik nem kötöttek szabadpiaci szerződést, és a régi meghosszabbított szerződésük június végén lejár.
A tájékoztatóban a július 1-től alkalmazott standard árat közlik, ami 25 százalékkal magasabb, mint az eddigi. Ez a növekedés nagyon sok fogyasztót érint, hiszen az ANRE márciusi adatai szerint a háztartási fogyasztók mindössze 28 százaléka kötött tavaly szabadpiaci szerződést az addigival vagy egy új földgázszolgáltatóval.
Fotó: Pixabay
„Pontosan ugyanaz történik a földgáz esetében, mint a villamos energiával: aki nem írt alá új szerződést tavaly július 1-ig, annak folytatódott a földgázszolgáltatás azon az áron, amit az előző két hónapban, tehát tavaly május és júniusban a szolgáltatója kiközölt” – részletezte Nagy-Bege Zoltán.
Rámutatott, annyi volt a különbség, hogy a földgáz esetében tavaly nem volt áremelkedés, sőt látványosan csökkentek az árak a nagykereskedelmi piacon. Ezért a tavalyi árliberalizáció nem járt áremelkedéssel a háztartási fogyasztók számára, nem is kavart port, egyáltalán nem volt visszhangja. Nem úgy, mint a villamos energia idei árliberalizációja esetében, ahol az egyetemes szolgáltatói ár magasabb lett, és érzékenyen érintette azokat, akik az év végéig nem kötöttek új szerződést, ezért volt szükség a haladékra, kedvezményre.
Összehasonlítva: tavaly májusban az európai piacokon 6–7 euró körüli volt a földgáz megawattórája, a romániai árak is 30–40 lej körül mozogtak. Most viszont Európában az árszint meghaladja a 20 eurót, 25– 27 eurós szerződések is vannak, ez lecsapódik a hazai piacon. Így az a szolgáltató, amely a nagykereskedelmi piacon most köt a téli szezonra szerződést, már a 150 lejt „karcoló” áron kapja.
Tavaly egy évvel meghosszabbították azoknak a passzív ügyfeleknek a szerződését, akik nem kértek árajánlatot, nem kötöttek új szerződést, ebben pedig az az ár szerepelt, amit tavaly május–júniusban közöltek ki. Most szintén május–júniusban a szolgáltatók kötelesek kiküldeni az új tájékoztatót azoknak az ügyfeleiknek, akik nem választottak a teljes piacon elérhető ajánlatok közül, nem kötöttek új szabadpiaci szerződést akár a korábbi, akár más szolgáltatóval. Érkeznek lassan ezek az értesítések, és ezekben már 20–25 százalékkal magasabb az ár, mint a jelenleg alkalmazott.
A villamos energia és a földgáz esetében is hasonló a helyzet, az a fogyasztó, aki érdeklődik, tájékozódik az ANRE ár-összehasonlító oldalán, találhat 120 lej körüli ajánlatot is, azoknak viszont, akik nem tesznek semmit, július 1-jétől már minden valószínűség szerint a 140–150 lejes árat alkalmazza a szolgáltatójuk.
– szögezte le Nagy-Bege Zoltán.
Arra is kitért, nyilván a nyári hónapokban alacsonyabb a fogyasztás, sok háztartási fogyasztó mellett „elmegy” a hír, a tájékoztatás, nem érdeklődnek, mi történik a nyár folyamán a földgáz árával, viszont amikor a fűtésszezon beköszöntével az októberi fogyasztásra kiszámolt számla novemberben megérkezik, akkor bizony „fájdalmas” lesz.
Fotó: Facebook/Engie
A hatóság alelnöke ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nincs határidő sem a földgáz, sem a villamos energia esetében, bárki bármikor eldöntheti, hogy marad a régi szolgáltatójánál, vagy keres újat, új szabadpiaci szerződést köt, vagy marad a régi szolgáltatójánál szerződés nélkül, és azzal tulajdonképpen elfogadja azt az árat, amit kiküldenek neki.
„Vannak helyzetek, amikor az energia, a földgáz esetében még a drasztikus 20-25 százalékos drágulás sem érinti annyira fájón a fogyasztót. Például, aki a gázt csak a konyhában sütés-főzésre használja, mert amúgy távhővel fűt, annak a 20–25 százalékos áremelkedés nem jelent nagy pluszkiadást. De még ilyen esetben is megéri megkeresni a kedvezőbb ajánlatot, hiszen a sok apró lej összegyűlik az évek során. Odafigyeléssel és érdeklődéssel lehet takarékoskodni” – összegzett Nagy-Bege Zoltán.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
szóljon hozzá!