2012. december 21., 11:122012. december 21., 11:12
Az összeg egy részéből már elvégezték a beruházásokat, leszámlázták a munkákat, és az elszámolást el is fogadták a minisztériumok, majd mégsem utalták a pénzt. Az elöljáró ugyanakkor emlékeztetett, hogy az Ungureanu-kormánytól európai uniós projektek önrészére kapott 3,3 millió lejt visszavonta a Ponta-kabinet, abból 2,2 milliót peres úton visszaszereztek, a többiért is folytatják a bírósági eljárást.
Eközben a fejlesztési minisztérium az év elején 1,3 millió lejt hagyott jóvá a városban futó hőszigetelési programra, néhány hete viszont levélben szólították fel az önkormányzatot, hogy bontsák fel a szerződést, majd amikor erre a polgármester nem volt hajlandó, értesítették, hogy egyoldalúan felbontották a megállapodást. A Domb utcai korábbi földrengések által megrongált tömbház felújítására 400 ezer lejt, a Mikes Kelemen utcai szociális lakás felújítására további 192 ezer lejt hagyott jóvá, majd vont vissza a kormány. Az Olt utca csatornázására 501 ezer lej volt előirányozva, ám a napokban a környezetvédelmi tárca arról értesítette az önkormányzatot, hogy ebből 708 lejt fizetnek ki.
„A város nettó vesztesége 3,6 millió lej. Ezeket a pénzeket nem hagyjuk, bepereljük a minisztériumokat” – szögezte le Antal Árpád.
Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, „az USL-kormány gazdasági bojkottja” Kovászna megye más településeit is érinti: Baróton, Kézdivásárhelyen, Kovásznán a csatornázási projektben az elvégzett munkálatokat nem fizeti a kormány. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kifejtette, a csatornázásra és sportpályák felújítására vonatkozó 7-es számú kormányrendelet alapján idén Kovászna megye nem kapott egy vasat sem, a csatornázásra és útjavításra vonatkozó 577-es rendelet alapján az országban kiosztott teljes öszszeg 0,1 százalékát adták Háromszéknek.
„A közberuházások teljesen megtorpantak Háromszéken, holott más megyékben folytatódtak” – hangsúlyozta Tamás Sándor. Antal Árpád hozzátette, ha a kormány gazdasági bojkottja folytatódik, kénytelenek lesznek növelni a helyi adókat és illetékeket. A polgármester ugyanakkor emlékeztetett, négy éve arra vállalkozott, hogy nem a helyi adófizetők zsebébe nyúlva, hanem kormány- és EU-s pénzekből fejleszti a várost, ezért most ha már a kormányra nem számíthat, az uniós pályázatokra alapoznak.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.