
Garantáltan legalább 10 ezer lejes pénznyereményt kapnának a következő nyugtalottó-sorsolás nyertesei, amennyiben a kormány legfeljebb száz szerencsés „versenyzőt” választana ki.
2015. május 19., 19:462015. május 19., 19:46
A nyertesek számának korlátozására vonatkozó tervezetet már elfogadta a képviselőház költségvetési bizottsága, a kabinet pedig azt szeretné, ha a dokumentum júliusig hatályba lépne.
Az elképzelés szerint, amennyiben száznál több nyertes nyugtát mutatnának fel a vásárlók, a kormány újabb sorsolást rendel el, amelynek során kiválasztják azokat, akik pénznyereményben részesülnek. A kabinet azért tartja szükségesnek a nyugtalottó szabályaira vonatkozó szabályok módosítását, mert az első, áprilisban szervezett akcióra több mint 18 ezer győztes számlát mutattak be a fogyasztók, így egy pénztárblokk után mindössze bruttó 55 lejes nyeremény jár.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter eközben hétfőn, a képviselőház plénuma előtt úgy nyilatkozott: az országos adóhatóság (ANAF) által az év első hónapjaiban a kereskedelmi és szolgáltatói egységekben végzett ellenőrzések eredményei miatt volt szükség a borravalóra vonatkozó adó kivetésére, de „az ágazatban tevékenykedő vállalkozásokkal való újabb egyeztetés nyomán véglegesen\" lemondtak az illetékről.
„Az adóhatóság által végzett ellenőrző sorozat mindenki számára jól ismert: az ANAF adózatlan pluszösszegeket talált a pénztárgépekben, amiért több kereskedelmi és vendéglátó-ipari egység tevékenységét ideiglenesen felfüggesztették. A bezárás miatt azonban sok cég elégedetlen volt, ezért kérésükre múlt héten megbeszélést tartottunk a képviselőikkel, akikkel közösen mindkét fél számára előnyös és hatékony megoldáson dolgozunk. A találkozó következtetése az volt, hogy a borravalóra kivetett adóról le kell mondanunk\" – magyarázta a tárcavezető. Teodorovici ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a pluszilletéket nem „az államkaszsza bevételeinek növelése, hanem egy konkrét probléma megoldása érdekében vezették be\".
A pénzügyminiszter a meghallgatáson bírálta a nemzeti liberális (PNL) képviselőket, akik szerinte indokolatlanul kritizálták a borravaló megadóztatását előíró 2015/8-as számú rendeletet. „Szeretném megkérni önöket arra, hogy a jövőben álljanak elő javaslatokkal arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne javítani a romániai piacot\" – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette: a pluszilleték bevezetéséről is egyeztettek korábban a piaci szereplőkkel, így nem egyoldalú döntésről volt szó. Teodorovici múlt hétvégén jelentette be, hogy alig néhány nap után eltörli a kormány a borravaló 16 százalékos megadóztatását.
Az ANAF egyébként nemrég arról számolt be, hogy az év első négy hónapjában 1187 esetben indított büntetőjogi eljárást nagymértékű adócsalás gyanúja miatt. A feltárt törvénytelenségek összesen 3,73 milliárd lejes kárt okoztak az államkasszának, ez 172 százalékos növekedést jelent 2014 első négy hónapjában elcsalt öszszeghez képest. Az adóhatóság közleménye szerint 313 esetben nem létező, úgynevezett fantomcégeket sikerült lefülelniük.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!