Franks rábólintott a béremelésre

Mint kiszivárgott, a washingtoni pénzintézet képviselője belement abba, hogy a jövő év folyamán legtöbb 15 százalékkal nőjenek a bérek a közszférában. Ugyan a szakszervezetek azt kérték, hogy a fizetések ismét érjék el a júliusi 25 százalékos csökkentés előtti szintet, Franks leszögezte, erről a jelenlegi gazdasági kontextusban biztosan nem lehet szó. Mint részletezte, a költségvetési kiadásoknak nem szabad meghaladniuk az előírt összeget. A problémás területek, mint az oktatás vagy az egészségügy kapcsán Franks elmondta, ahol akut személyzethiány van, ott a kormány dönthet esetleges alkalmazásokról a megszabott keretek között.

Az alkalmazottak érdekeit védő szervezetek vezetői a tegnapi tanácskozáson abbéli kérésüket is felvetették, hogy jövőre 750 lejre nőjön a minimálbér. Ennek kapcsán Franks úgy vélekedett, lehet szó a minimálbér emeléséről, azt azonban még nem tudni, hogy milyen mértékben lehet növelni az összeget. „A minimálbér emelése kapcsán óvatos számításokat kell végezni, mivel ha túlzásokba esünk, akkor tetemes károkat okozhatunk” – részletezte az IMF szakértője.

A szakszervezetek ugyanakkor azt is kérték a nemzetközi hitelintézet képviselőitől, hogy kezeljék prioritásként a munkaerőpiacot, s tegyék lehetővé minél több új munkahely létrehozását. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke a megbeszélést követően közölte, a tárgyaláson többek között az európai uniós pénzalapok hatékonyabb lehívása is szóba került, a szakszervezetek ebben a témában is javaslatokat fognak megfogalmazni a közeljövőben.

Ugyanakkor Hossu szerint amenynyiben a jelenlegi 600 lejes szinten marad a minimálbér, akkor az azt eredményezi, hogy az egységes bérezési törvény nem is fog vonatkozni a közszférában dolgozók jó részére. Azonban – tette hozzá – az IMF-esek abbéli aggályaiknak adtak hangot, hogy a 750 lejes minimálbér miatt nőne a munkanélküliség. Mint beszámoltunk, a kormány képviselői is korábban arra hivatkoztak, hogy a garantált legkisebb fizetés emelése a magánszférában járna súlyos következményekkel, mivel egyes munkáltatók inkább elbocsátanának, mintsem emeljék a béreket. Hossu azonban cáfolni sietett az ez irányú kijelentéseket.

„A minimálbér befagyasztása a 600 lejes szinten egyetlen munkahelyet sem teremtett, miközben 2002-ben, amikor 48 százalékkal nőtt az összeg, senki nem veszítette el állását” – szögezte le a szakszervezeti vezető. Hozzátette: nem természetes, hogy a 2011-es egységes bérezési törvény alkalmazásakor a 2009. decemberi minimálbért vegyék alapul.

Az IMF küldötteivel folytatott tegnapi megbeszélésen megerősítették azt a korábbi bejelentést is, miszerint 2010-ben 70 ezer közalkalmazottat kell elbocsátani, míg 2011-ben 15 ezer személytől kell a közszférának megválnia. Ugyanakkor az egyre gyakrabban hangoztatott újabb IMF-megállapodás megkötésének lehetőségéről is egyeztettek tegnap a felek. Mint Hossu elmondta, míg a 2009-ben és 2010-ben meghozott intézkedések főként a gazdasági stabilitás megteremtését célozták, addig egy újabb egyezmény a gazdasági növekedést tekintené prioritásnak.

Mint arról beszámoltunk, az IMF-küldöttség október 20. és november elseje között vizsgálódik ismét Romániában, hogy felmérjék, mennyiben tartotta be a kormány a korábbi hitelmegállapodásban rögzítetteket, s előkészítsék egy újabb egyezmény megkötését. Mint ismeretes, a Boc-kabinet az IMF-fel, az Európai Unióval, illetve más nemzetközi szervekkel egy közel 20 milliárd euró értékű hitelmegállapodást kötött meg, amelyből mostanig 11,6 milliárd érkezett meg az országba. A következő, mintegy 870 millió eurós részlet várhatóan december közepén folyik be a jegybank számlájára.