
Fotó: Agerpres
2011. augusztus 11., 08:312011. augusztus 11., 08:31
Bár tegnap reggel a tőzsdék magukhoz térni látszottak arra a kedd esti hírre, hogy az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Fed még legalább két évig rekordalacsony szinten tartja az irányadó alapkamatot, illetve a svájci jegybank azon tegnapi bejelentésére, hogy gyengíteni kívánja az egyre erősebb svájci frankot, délutánra ismét világszerte mínuszba fordultak a tőzsdei mutatók. A pesszimista fordulat azt követően következett be, hogy fölmerült: az Egyesült Államok múlt heti leminősítése után újabb, jelenleg még maximálisan megbízható adósként számon tartott ország – jelesül Franciaország – veszítheti el AAA besorolását.
A Citibank szerint várható és megfelelő lépés volt, hogy a Standard&Poor’s múlt pénteken lerontotta az Egyesült Államok adósságbesorolását, hiszen az ehhez vezető bajok már régóta jelen vannak, és az állam pénzügyileg fenntarthatatlan pályán jár. A bank elemzése szerint a többi AAA kategóriájú, azaz tökéletes adós besorolása is veszélyben van, mert a világ összes vezető gazdaságában elszabadult az államadósság az elmúlt évtizedben a kormányzati költekezés miatt.
A leminősítés kockázata a szintén magas hiánnyal és adósággal küzdő Franciaország esetében a legmagasabb, mert itt még nyugat-európai viszonylatban is sokba kerül a kiterjedt jóléti állam fenntartása, és erős társadalmi ellenállás tapasztalható a kiadások megnyirbálásával kapcsolatban. Tegnapi vélemények szerint Franciaország leminősítése azért is esélyes, mert az ország bankjai igen nagy mértékben vannak kitéve az eurózóna perifériáján fekvő országok adósságproblémáinak. A francia pénzintézetek portfóliójában az olasz államadóság 350 milliárd eurós „adagja” szerepel – nyilatkozta Dave Rovelli, az amerikai Conaccord Adams brókercég munkatársa.
Az elemzés szerint a vezető gazdaságok leminősítésével megszűnhetnek az abszolút biztosnak gondolt befektetési célpontok, és új világ köszönthet a kereskedőkre, ahol már csak relatív biztonságot kereshetnek.
A befektetők annak ellenére ijedtek meg, hogy a leminősítésekről szóló híreket cáfolandó tegnap a Fitch és a Moody’s, egy nappal korábban pedig a Standard & Poor’s jelentette be, hogy nem áll szándékában módosítani Franciaország maximális minősítésén. A legnagyobb veszteséget ennek nyomán a francia bankok részvényei szenvedték el – a Societe Generale 21 százalékos mínuszban is járt a nap folyamán – , de estére az olasz, a spanyol, a német és a brit bankok papírjainak ára is jelentős mértékben csökkent. Magyarországon az OTP részvényei sínylették meg a pánikot. Nem csupán az öreg kontinensre volt jellemző azonban a pesszimizmus: miután a Fed kedd esti bejelentése nyomán nőtt a részvényindex, tegnap a New York-i tőzsde is alkalmazkodott a Franciaország miatti aggodalom nyomán negatívra fordult trendekhez. A román tőzsde ugyanakkor tegnap – szembe menve a trendekkel – pozitív tartományban zárt: 3,2 százalékos pluszban járt az index záráskor, bár a nyugat-európai tőzsdék negatívba fordulásának hírére a befektetési alapok részvényeinek árfolyama itt is zuhanni kezdett.
Pedig az elmúlt másfél napban számos erőfeszítés történt a gazdasági helyzet javítására. Tegnap reggel a svájci jegybank közölte: különböző intézkedésekkel pénzt pumpál a piacokra, hogy gyengítse a globális pénzügyi bizonytalanság miatt folyamatosan erősödő svájci frankot. A közlemény szerint a jegybank 80-ról 120 milliárd frankra növeli a bankok látra szóló betétállományát, és likviditásbővítés gyorsítása érdekében devizapiaci csereügyleteket is végrehajt. Ez utóbbi eszközzel a bank a közlemény szerint legutóbb 2008 őszén élt.
A jegybank szerint a frank erős túlértékeltsége veszélyezteti a svájci gazdaság növekedését és az árstabilitást.
A közlemény leszögezi, hogy a jegybank figyelemmel követi az eseményeket, és szükség esetén további lépéseket tesz a frank erősödésének fékezésére. A hírre a frank gyengülni kezdett, majd a tájékoztatás előtti szint közelébe tért vissza.
Európai idő szerint kedd esti ülésén a Fed a várakozásoknak megfelelően a 0-0,25%-os sávban tartotta irányadó kamatlábát. A Fed közleménye mindazonáltal szokatlanul borús hangvételű a gazdasági kilátásokat illetően: most csak azt jelezte az intézmény, hogy átbeszélte a lehetséges intézkedéseket, azokat előkészítette szükség esetére, de vannak az új lépéseket ellenzők, ezért most egyelőre nem lép a piacok „nyugtatása” érdekében – írja a Portfolio.hu. Az utóbbi időben romló gazdasági környezet legalább 2013 közepéig nulla százalék közeli alapkamatot tesz szükségessé az Egyesült Államokban – tartalmazza a jegybanki közlemény a dátumot. Most csak arról egyeztettek a Nyíltpiaci Bizottság tagjai, hogy milyen lépéseket foganatosíthatnak akkor, ha arra szükség lehet (előkészítették tehát), de döntés nem született új likviditásfokozó intézkedésekről, illetve újabb alternatív monetáris élénkítő körről.
| Traian Băsescu román államfő továbbra is derűlátó: a gazdasági szakértőkkel megtartott kedd esti egyeztetést követően úgy nyilatkozott, nem kell válságról beszélni, mivel a piacok csupán az Egyesült Államok, illetve Európa által hozott, kevésbé meggyőző válságellenes intézkedésekre reagáltak eséssel, ugyanakkor szerinte a tőzsdék hamarosan talpra állnak majd. Az üzletemberek nem bíznak a politikusokban, ennek tudható be a tőzsdék zuhanása – vélte az államfő. Băsescu felszólította a pártokat – különös tekintettel a kormánypártokra – , hogy ne engedjenek a populizmus csábításának, koncentráljanak a gazdasági stabilitás megőrzésére – vagyis ne tegyenek elhamarkodott ígéreteket az esetleges béremelésekről. Mint elmondta, a kedd esti találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy Románia számára a legjobb megoldás továbbra is a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal és az Európai Bizottsággal megkötött átalakítási és konszolidációs megállapodások betartása. Rámutatott: a romániai bankrendszer továbbra is rendelkezik tőkével. Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy a nemzetközi pénzintézetekkel kötött megállapodások a nemzetközi piacok problémái ellenére is elegendőek az ország talpra állítására, ugyanakkor a kormánynak továbbra is vigyáznia kell. Bogdan Drăgoi, a pénzügyminisztérium államtitkára tegnap arról beszélt: a válság ugyan elkezdődött, de a kormány azt várja, hogy az általa az elmúlt két évben meghozott gazdaságélénkítő intézkedések pozitív hatása hamarosan jelentkezzen. |
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
szóljon hozzá!