2011. július 05., 09:082011. július 05., 09:08
A nagy mennyiségű görög állampapírral rendelkező francia bankok elvileg megállapodtak arról, hogy nem hagyják magára az országot, de a hitelminősítő intézetek már többször figyelmeztettek, hogy csődeseményként fognak értékelni minden olyan, a görög adósságról a piaci szereplőkkel kötött hosszú távú megállapodást, amely szemlátomást ellentétes az érintett vállalatok érdekeivel. A francia bankok terveik szerint 30 milliárd euró értékben vásárolnának görög államkötvényeket. Ha Görögországot az S&P valóban a fizetésképtelen kategóriába sorolja, az beláthatatlan következményekkel járna az eurózónára, és magával ránthatja Portugáliát és Írországot is.
Mint arról lapunkban beszámoltunk, a görög parlament csütörtökön elfogadta a kormány 24,8 milliárd eurós takarékossági intézkedéscsomagját és 2015-ig szóló, 50 milliárd eurós bevételre számító privatizációs programját. Görögország ezzel megkapta a 12 milliárd eurós hitelrészletet, elkerülve ezzel a heteken belül bekövetkező államcsődöt. A tavalyi, az IMF és az EU által közösen biztosított 110 milliárd eurós hitelkeret már nem tart ki sokáig, ezért Görögországnak újabb forrásokra lesz szüksége a lejáró államkötvényei megújításához. Csakhogy a piac már annyira tart a csődtől, hogy nagy kérdés, hajlandó lesz-e valaki a kívánt mértékben tovább hitelezni a már így is a GDP bő 140 százalékára rúgó görög államadósságot.
Londoni elemzők szerint a legnagyobb gond, hogy hiába húzza meg egyre jobban a nadrágszíjat a kormány, a magas kamatok miatt az államadósság nem fog csökkenni a következő években, az államadósság-dinamika hosszú távon fenntarthatatlan.A szakemberek közül ezért a legtöbben azt valószínűsítik, hogy belátható időn belül közbe léphetnek a francia bankok, ez a lépés pedig a csőddel lehet egyenértékű.
Egyébként még csütörtökön Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is bejelentette, hogy a német bankok és biztosítók önkéntes alapon 3,2 milliárd euróval vesznek részt a Görögország számára kidolgozandó második mentőakcióban. A berlini vezetés és a német pénzügyi szektor abban állapodott meg, hogy a magánhitelezők az eredeti feltételekkel hitelezik újra a lejáró görög adósságot. A megoldást 2014 előtt lejáró állampapírok esetében alkalmazzák. A német bankok és biztosítók összesen 10 milliárd euró értékű görög államkötvényt birtokolnak. A papírok többsége 2020 után jár le.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
szóljon hozzá!