Folytatja a kormány a közszféra lefaragását

Közel 60 ezer betöltetlen állást számolna fel a közszférában a kormány, amely ezzel párhuzamosan 3000 minisztériumi alkalmazott elbocsátását is tervezi – jelentette be Victor Ponta miniszterelnök a kabinet tegnapi ülése előtt. Rámutatott: a központi közigazgatás reformja nem halasztható tovább.

Már elkészült a menesztésekre és a betöltetlen állások felszámolására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet-tervezet. Ez a reformnak az első lépése lesz, amelyet további intézkedések követnek\" – fogalmazott Ponta. Hangsúlyozta: ezzel a kormány hatálytalanítja azt a 2009-ben bevezetett tiltást, miszerint bizonyos közintézmények hét megüresedett állás után alkalmazhatnak egy személyt. A továbbiakban a hivatalok minden megüresedett tisztségre felvehetnek egy új alkalmazottat.

Noha a miniszterelnök állítása szerint az intézkedések nem vonatkoznak az egészségügyre és a tanügyre, a rendelettervezet alapján a két szaktárcához tartozó, adminisztratív tevékenységet végző intézményekben is megszüntetik a betöltetlen állásokat.

Az elképzelést így többek között a megyei egészségügyi igazgatóságok és a tanfelügyelőségek esetében is alkalmazná a kabinet. Az elbocsátások és az üres állások kiiktatása az oktatási és egészségügyi minisztériumon kívül a mezőgazdasági, a belügyi, a regionális fejlesztési, a gazdasági, a pénzügyi, a munkaügyi, a környezetvédelmi és a szállításügyi tárcát, valamint a kormányfőtitkárságot is érinti.

Király András, az oktatási minisztérium államtitkára a Krónika megkeresésére elmondta: ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az érintett hivatalok annyi alkalmazottal folytatják tevékenységüket, ahányat jelenleg foglalkoztatnak. „A tanügyben például országos szinten pillanatnyilag mintegy 280 ezer elfoglalt állás, alkalmazott van. Az ezen felül rendelkezésre álló, de betöltetlen munkahelyeket megszüntetik, ha pedig valaki nyugdíjba megy vagy elbocsátják, akkor a helyére másvalakit alkalmaznak. A kabinet ezzel tulajdonképpen rendet akar teremteni a közszférában\" – magyarázta az illetékes.

Király azt is elmondta, hogy a kormány várhatóan már július elején megkezdi az intézkedések megvalósítását. A 3000 minisztériumi alkalmazott elbocsátásával ugyanakkor a kabinet mintegy 4 százalékkal csökkenti a központi közigazgatásban tevékenykedők számát. Egy másik elképzelés szerint pedig az egyes minisztériumokban vezető tisztséget betöltő személyek aránya nem haladhatja majd meg az összes alkalmazott 12 százalékát.

Tar Gyöngyi: felelőtlen a kormány

Tar Gyöngyi, a Hargita megyei egészségügyi igazgatóság vezetője úgy véli: nagy hiba lenne, ha a kormány a kórházakban is felszámolná a betöltetlen állásokat, hiszen az egészségügyi intézmények országszerte orvoshiánnyal küzdenek. Az illetékes lapunknak úgy nyilatkozott: ezzel a kabinet nemhogy útlevelet adna az orvosoknak külföldi munkavállalásra, de egyenesen kirugdosná őket az országból. Az igazgató ugyanakkor elmondta: annak sem örülne, ha a betöltetlen állások megszüntetése csak az adminisztrációs tevékenységet folytató intézményekre, például a megyei igazgatóságokra vonatkozna, de ez már egy ideje várható volt.

„Számítottunk rá, illetve tartottunk attól, hogy végül ez fog bekövetkezni, hiszen az elmúlt években még hét megüresedett állás után sem engedélyezték, hogy valakit alkalmazzunk az igazgatóságon. Miután 14 állásunk üresedett meg, személyesen próbáltam közbenjárni a szaktárcánál, ők azonban azt a választ adták, hogy a kormányfő nem engedélyezi köztisztviselői helyek esetében az alkalmazásokat. Nemcsak a mostani, hanem a korábbi kormányok is hasonlóan cselekedtek\" – magyarázta Tar Gyöngyi.

Hangsúlyozta: ezt sem tartja helyes megoldásnak, hiszen az egészségügyben az adminisztratív intézményeknek is fontos szerepük van. Ezek feladata például a járványok kezelése, az oltások szétosztása vagy a hatáskörükbe tartozó kórházak ellenőrzése, szabályozása. „Felelőtlenség lenne ezt az intézményrendszert elsorvasztani. A következmények évek múlva ütnek vissza, de nem biztos, hogy akkor már vissza lehet állítani, amit most lerombolnak. A szakemberek külföldre mennek, az újak képzése pedig akár egy évtizedbe is telhet, az adminisztratív egészségügyi intézményekbe pedig sokéves tapasztalattal rendelkező emberekre van szükség\" – fogalmazott a Hargita megyei illetékes.

A tanügyben nem borúlátóak

Nem ennyire borúlátó Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő. Mint lapunknak elmondta: a megye tanügyi intézményeiben nagyon kevés betöltetlen állás van, mintegy 30 a körülbelül hatezer alkalmazotthoz képest. „Hargita megyében mindig megpróbáltunk beleférni a megadott keretbe. Bizonyos állásokat ugyanakkor nem is lehet megszüntetni, hiszen egy iskola nem maradhat például matematikatanár, takarítónő vagy könyvtáros nélkül\" – mutatott rá az illetékes. Hozzátette: alapvetően támogatják azt az elvet, hogy ne legyen pazarlás a közszférában, de a kormánynak jól meg kell fontolnia, hogy milyen konkrét intézkedéseket hoz.