Hatályba lépett a mezőgazdasági területek adásvételének új szabályozása, miután a kormány alkalmazási rendelettel egészítette ki a márciusban kihirdetett új földtörvényt.
2014. június 01., 16:282014. június 01., 16:28
A jogszabály a társtulajdonosok, a szomszédok, a bérlők, a településen élő gazdák és a román állam elővásárlási jogosultságával nehezíti a külföldiek földvásárlását.
A hivatalos közlönyben május 30-án megjelent rendelet a mezőgazdasági területek áruba bocsátásának módját szabályozza, de nem pontosítja, hogyan kell alkalmazni azt a kölcsönösségi elvet, amelyet Traian Băsescu államfő kérésére, utólag építettek be a törvénybe. Az elnök javaslatára a módosítások közé bekerült, hogy az európai uniós polgárok és jogi személyek csak a saját országukban létező földvásárlási korlátok között vásárolhatnak termőföldet Romániában.
Az ország esetében január elsején járt le a külföldi magánszemélyek földvásárlását megakadályozó, az ország uniós csatlakozásakor kikötött hétéves moratórium. Az új szabályozás minden mezőgazdasági terület értékesítésére vonatkozik, függetlenül attól, hogy hazai, vagy külföldi vásárlóról van-e szó. Sem az eredetileg tervezett százhektáros birtokhatár, sem a mezőgazdasági képzettségre, vagy tapasztalatra vonatkozó vásárlási előfeltétel nem maradt benne a törvény végleges formájában.
A pénteken közzétett rendelet szerint a hazai földtulajdonosoknak ezentúl közölniük kell a polgármesteri hivatallal, ha áruba akarják bocsátani a településhez tartozó mezőgazdasági területüket, megjelölve az igényelt vételárat és a telek pontos helyrajzi adatait. Amennyiben az elővásárlási joggal rendelkezők egyike sem jelentkezik az ajánlat meghirdetésétől számított 30 napon belül, a telek szabadon értékesíthetővé válik, de ha a meghirdetett árnál olcsóbban adják el, az adásvétel semmisnek minősül.
A földjét áruba bocsátó gazdának számos igazoló iratot kell beszereznie. Az államhatártól 30 kilométernél, vagy katonai létesítményektől 2,4 kilométernél kisebb távolságban elhelyezkedő területek értékesítéséről a védelmi minisztériumot, a régészeti lelőhelyként számon tartott területek eladásáról pedig a kulturális minisztériumot is értesítenie kell.
A külföldiek az országban bejegyzett cégeiken keresztül eddig is birtokolhattak termőföldet Romániában: hivatalos adatok szerint több mint 700 ezer hektárnyi termőföld van külföldi vállalkozások tulajdonában, ez csaknem 8 százaléka az ország több mint 9 millió hektárnyi megművelt földterületének.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!