Fizetnének a turistákért az utazási irodáknak, de ország-népszerűsítés is kell a sikerhez

Mindenkinek megéri

A szaktárca statisztikái szerint ugyanis jelenleg a külföldi turisták átlagosan két éjszakát töltenek el Romániában – ennek oka főként az, hogy igen kevesen érkeznek üdülni, a legtöbben üzleti célokkal, vagyis konferenciára, expókra, üzleti találkozókra jönnek, illetve sokan érkeznek kulturális, vallási vagy sporteseményekre, amelyek átlagban szintén nem tartanak négy napig.

„Ilyen körülmények között a román állam csak nyerni tud a helyzetből, ezt matematikai számítások is alátámasztják. Hiszen ugyan első körben az állam veszít 50 eurót, ám a külföldi turista minden nap jelentős összeget költ el az országban” – érvelt elképzelése mellett Bogdan Trif. Hozzátette: jól járnak természetesen az utazási irodák is, hiszen „jobban tudják dimenzionálni kínálatukat, kedvezőbb ajánlatokkal tudnak előrukkolni”. „50 euróval egy ügynökség, ha jól tud tárgyalni, kijöhet egy négy éjszakás ajánlattal úgy, hogy a turistának csak három éjszakát kell fizetnie” – példálózott a miniszter.

Az elképzelés: maradjon itthon a pénz

„Tudom, hogy az utazási irodák képviselői haragszanak, amiért nem siettünk más intézkedésekkel is a támogatásukra, de az én véleményem és a minisztériumi csapat véleménye eltérő, mivel az utazási irodák nagyon sok embert visznek külföldre, ők pedig így kiviszik a pénzt Romániából. Mi pedig nem akarjuk ezt. Szeretnénk, ha a pénz nagy része a román gazdaságot gyarapítaná” – hangsúlyozta egyúttal Bogdan Trif.

Beszélt egyúttal arról a korábbi bejelentéséről, miszerint a jelenlegi egységesen 1450 lejes üdülési csekkek helyett 2080 lejes vakációs utalványt kaphatnának, akik a nyári és téli idényen kívül, vagyis az őszi és a tavaszi hónapokban kívánnak élni ezekkel. Meglátása szerint ez is a román gazdaság javára válna.

– mondta a turisztikai miniszter.

Horváth Alpár ugyanakkor úgy véli, ez önmagában nem elég az ország vonzerejének növeléséhez, erőteljesebb promóciós tevékenységekre lenne szükség, továbbá élvezhető termékeket kell kínálni a reménybeli külföldi vendégeknek. Meglátása szerint még sokat kellene fejleszteni a dunai és a tengerparti hajózás terén is, hogy a külföldiek meglássák a lehetőséget az országban.

A támogatás ugyanakkor kifehéríti az ágazatot, hiszen a szomszédos országokból a határátkelők statisztikái szerint elég nagy a beáramlás, ám ezt a vendégforgalmi statisztika már kevésbé tükrözi – mutatott rá Horváth Alpár, aki arra is kitért, hogy a jelenlegi körülmények között is érdemes az üdülési csekkeket inkább a szezonon kívüli időszakban hasznosítani. A szakember amúgy azt sem tartja elvetendőnek, hogy csúcsszezonra egyáltalán ne adjanak üdülési csekkeket, hiszen a tengerparti és a hegyvidéki üdülők telítettsége magas a csúcsszezonban, a hirtelen szezonális terhelés sok esetben a minőség rovására megy.

„A tömegturizmus önmagában még nem eredmény, sok pénzt jelent, de az sem mindegy, hogy miként alakulnak az elégedettségi mutatók” – fogalmazta meg a turisztikai szakember. Hozzátette, egyre nagyobb gond, hogy nincs, akivel dolgozzanak a turisztikai vállalatok.

– szögezte le a szakértő. Felidézte, hogy például Kolozsváron olyan mértékű a szállodaipari bumm, hogy kénytelenek külföldiekkel feltölteni a munkaköröket. Van olyan szálloda, ahol Sri Lankából érkezett vendégmunkások látják el a szobalányi feladatokat, a konyhai kisegítő munkát.

„Ha mérséklődik a szezonalitás, akkor a külföldi munkaerő igénybevételének kényszere is csökken” – vont mérleget Horváth Alpár, aki ugyanakkor fontosnak tartja, hogy ezekre a támogatásokra legyen megfelelő államháztartási fedezet, mert nem mindegy „honnan, kinek a zsebéből veszik el ezt a pénzt”, minek a rovására megy. „Reméljük, hogy a kormányban egyre nagyobb súlya lesz a turizmuspolitikának” – fogalmazta meg az idegenforgalmi szakember.

Növelni kell az ország vonzerejét

Üdvözlendőnek tartja a kormány terveit László Endre, a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke, aki maga is működtet utazási irodát. Mint lapunk megkeresésére kifejtette, a tavalyi statisztikákból kiderül: a 12 millió turista közül 2,8 millió volt külföldi, Kovászna megyében is 11 százalék körül volt a külföldi vendégek aránya. Másrészt

László Endre abban bízik, hogy a feltételként szabott négy vendégéjszakát nem egy szálláshelyen kell eltöltenie a külföldi turistának, hiszen általában körutakra fizetnek be, „még Szebenben is sok négy napot eltölteni, a csillagtúrák szervezése esetén is”.

A turisztikai szakember is úgy látja ugyanakkor, hogy növelni kell az ország, a különböző térségek vonzerejét, erre lehetne fordítani a tervezett turisztikai illetéket. Ez meglátása szerint sokat segítene az ágazatban vállalkozóknak, hiszen nem mindegy, hogyha kimegy egy nemzetközi turisztikai vásárra, a térség már „be van járatva”, ismerik az érdeklődők, vagy nem.

A csúcsszezonon kívüli emelt értékű üdülési csekkek kapcsán pedig kifejtette, a kétkedők szerint ősszel-tavasszal nem lehet szabadságra menni, holott nagyon jó programok, lehetőségek vannak ebben az időszakban. El lehet menni például Szovátára wellnessezni, a hegyekbe túrázni, és még több pénzből is lehet gazdálkodni. László Endre ugyanakkor nem támogatja az ötletet, hogy az üdülésre szánt összeget csak bankkártyán utalják, mert ez hátrányosan érintené a hegyvidéki szállásadókat. Ahol nincs térerő, ott kártyaolvasó sincs – szögezte le.