Fiatalok munka nélkül

„Azok az álláskeresők a legaktívabbak, akiknek egyáltalán nincs szakmai tapasztalatuk, vagy még egy évig sem dolgoztak szakterületüknek megfelelő munkakörben. A hozzánk fordulók 65 százaléka a 21 és 35 éves korosztályból kerül ki” – nyilatkozta a statisztikai adatok kapcsán Adela Râpeanu, a Myjob állásközvetítő portál munkatársa.

Mint hangsúlyozta, jóval kevesebb állást ajánlanak a munkáltatók, mint amennyire kereslet van, így pedig igen alacsony annak a valószínűsége, hogy a meghirdetett posztokra a cégek kezdőket vagy kevés tapasztalattal rendelkezőket alkalmazzanak. Ezért szerinte a fiatalok, illetve a szakképzetlenek esetében valószínűsíthető a leghosszabb ideig tartó munkanélküliség. A kijelentéssel egyetért Laura Chilom, az eJobs állásközvetítő humánerőforrás-tanácsadója is, aki úgy nyilatkozott, három-négyszer alacsonyabb az igény a tapasztalattal nem rendelkezők, mint a már több évet tevékenykedők iránt.

A sok oklevél sem adu

A fejvadászok kijelentéseit alátámasztja a 25 éves B. I. tapasztalata is. Mint a Krónikának elpanaszolta, párhuzamosan két egyetemet is elvégzett, s magiszteri oklevéllel is rendelkezik, azonban nem sikerül állást találnia. Mint mondta, elsősorban azért utasították el több helyen is, mert nem rendelkezik szakmai tapasztalattal, azonban – tette hozzá – nemegyszer fordult elő az is, hogy „amikor a munkáltató megtudta, hogy hány diploma lóg otthon a falon, visszahőkölt”.

Ugyanis, vallja B. I., sokan tartanak attól, hogy a túlképzett munkaerő jobb ajánlat esetén gyorsan továbbáll, azért nem is alkalmazzák. Ugyanakkor az is előfordul, hogy a munkáltató nem szívesen vesz fel nála képzettebbeket. Éppen ezért azt tanácsolja a hasonló hajóban evezőknek, hogy tagadjanak egy-két, az illető munkahelyhez nem föltétlen szükséges oklevelet. B. I. egyébként lassan fél éve részesül munkanélküli-segélyben, s abban bízik, hogy az elkövetkező hat hónap során sikerül állást találnia.

A kedvezmények sem kellenek a cégeknek

Szatmár megyében a tanév befejezése óta körülbelül 150 fiatal kérvényezte a munkanélküli-segélyt – tudta meg lapunk Veronica Variutól, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség helyettes vezetőjétől. Hozzátette: még nem került sor a segélyek kiosztására, mert a frissen végzetteknek az utolsó vizsgák letelte után előbb egy hatvannapos periódus áll a rendelkezésére, amelynek során aktívan kell munkát keresniük. Ha ebben az időszakban sem sikerül elhelyezkedniük, akkor válnak jogosulttá a munkanélküli-juttatásra. Az aktív munkakeresés alatt a fiatalok ingyenes tanácsadásra és szakmai képzésre jogosultak az ügynökség részéről – tette hozzá Variu.

Az állástalanná váló diákok havi 255 lejes támogatást kaphatnak kézhez hat hónapon keresztül a hivataltól, és ezt a tanulmányaik befejezése után legtöbb 12 hónapig igényelhetik, függetlenül attól, hogy milyen tanintézményben végeztek. Ha a segélyre jogosultság ideje alatt sikerül elhelyezkedniük, a friss alkalmazottnak egy egyszeri, 425 lejes munkakezdési támogatást utal ki a hatóság, valamint ha még nem telt le a hat hónap, a juttatást is tovább folyósítják. Veronica Variu ugyanakkor elmondta, a cégek sem tülekednek az idén végzettekért, noha támogatás járna utánuk a munkanélkülisegély-alapból.

Az erre vonatkozó jogszabály szerint ugyanis a felsőoktatási intézményt végzett fiatalok foglalkoztatása esetén a munkaadó 12 hónapra megkapja az alkalmazáskor érvényes szociális referenciamutató 1,5-szörösét, a gimnáziumot végzettek alkalmazása esetén pedig az 1,2-szeresét. Cserébe a munkáltatónak a szerződés megkötésétől számítva legkevesebb három évig fenn kell tartania a munkaviszonyt, ellenkező esetben köteles visszafizetni az addig felvett összegeket, illetve az összegre számított kamatokat. A cégeket a szakember szerint az tartja vissza, hogy ez a juttatás költségvetési hiány miatt sokszor késett, vagy elmaradt.

Hátrányos helyzetben a művészetisek

Eddig 250 frissen végzett jelentkezett a Maros Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökségnél, a hivatal vezetője, Reghina Fărcaş azonban nem tartja kizártnak, hogy a közeljövőben számuk növekedni fog. Mint részletezte, még nem járt le a hatvannapos türelmi idő azok esetében, akik június–júliusban államvizsgáztak, illetve a pótérettségi is hátravan még. Fărcaştól ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy az ügynökség munkatársai mindenkivel szóba álltak, akik benyújtották irataikat, s a lehetőségeikhez mérten megpróbáltak állást ajánlani számukra.

„Bár a sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy nincs állás a végzősök számára, Maros megyében ez nem teljesen így van. Tavaly például a végzősöknek a legnagyobb része álláshoz jutott, azok is, akik segélyért jelentkeztek. Idén is akad lehetőség számukra, s vannak, akiket továbbképző tanfolyamokra irányítunk” – ecsetelte az ügynökség vezetője.

Változó értékrend

Természetesnek tartja Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség vezetője, hogy a frissen végzettek, a pályakezdők – amíg állást nem találnak – bejelentkezzenek a szakhatóságnál, és mindenkit erre buzdít. Az igazgató a Krónikának elmondta, a törvény értelmében az iskola befejezése után hatvan nap áll a végzősök rendelkezésére, hogy nyilvántartásba vetessék magukat, különben elesnek a különböző állami támogatásoktól. Szerinte ugyanakkor nincs szó arról, hogy a korábbi évekhez képest nőtt volna a munkanélküliek aránya a 25 évesnél fiatalabbak körében, mindössze egyre többen látják be annak fontosságát, hogy jelezzék a szakhatóságnak, hogy még nem találtak állást. Kelemen szerint ennek egyik oka, hogy idén a már több mint másfél éve tartó gazdasági válság hatására „sok minden átértékelődött”.

„Míg az elmúlt években a szülők is arra biztatták csemetéjüket, hogy ne töltsék az időt a munkaerő-elhelyező ügynökségnél, hiszen az iskola elvégzése után általában mindenkinek megvoltak a tervei. A gimnáziumot végzettek egyetemre mentek, az egyetemet végzetteknek pedig általában ősztől volt valamilyen állásajánlatuk vagy ígéretük az alkalmazásra. Ez most megváltozott, bizonytalanabb a jövő, a családi háttérre sem lehet olyan mértékben támaszkodni” – részletezte a szakember, aki szerint most már fontossá vált a munkanélküli-segély. Hozzátette: eközben egyre többen veszik igénybe az ingyenes továbbképző vagy átképző tanfolyamokat, amelyekre csak a nyilvántartásba vett munkanélküliek jelentkezhetnek.