Hiába a folyamatos politikusi ígéretek, kudarcba fulladt a Brassó–Comarnic autópálya megépítése. Miközben az információ csütörtök reggel még csak sajtóértesülés volt, a késő délutáni órákban az Országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR) hivatalosan is megerősítette, hogy a román állam harmadjára is lemond a koncessziós sztrádaépítésről.
2015. június 18., 19:232015. június 18., 19:23
Az 53 kilométeresre tervezett sztráda kivitelezési munkálatairól 2013 decemberében írtak alá szerződést az állam képviselői a Vinci–Aktor–Strabag-konzorciummal, ezt a kormány 2014. elején jóvá is hagyta. A közlekedési minisztérium 2015 februárjában hozta nyilvánosságra a megállapodás részleteit, kiderült, az állam 26 évre adta koncesszióba a cégcsoportnak a területeket, a sztráda megépítésért pedig kilométerenként 160 millió eurót ígértek a kivitelezőknek.
A master planban egyébként 1 milliárd euró körüli összegre becsülik az építési költségeket, a szükséges forrásként pedig a büdzsét és európai uniós forrásokat jelölnek meg. A Hotnews hírportál megkeresésére viszont kormányzati források még áprilisban úgy nyilatkoztak, hogy a korábban szerződésbe foglalt koncesszió kompromittálná a közlekedési stratégiát. Ugyanakkor – mutat rá a portál újságírója – a koncessziós verzióban 1,8 milliárd euró körüli összegbe kerülne az autópálya megépítése, miközben a master plan olcsóbb munkával számol.
Mint beszámoltunk, 2013 februárjában, a koncessziós ajánlatok borítékbontása előtt Victor Ponta miniszterelnök egy televíziós interjúban leszögezte, amennyiben a Brassó–Comarnic-sztráda 2016-ig nem épül meg, többé nem indul parlamenti választásokon.
Nem sokkal a borítékbontás után Dan Șova akkori közlekedésügyi miniszter – aki jelenleg bírói felügyelet alatt áll korrupció gyanúja miatt – arról beszélt, mindent megtesz annak érdekében, hogy a projekt sikerrel záruljon. „Sátorral kiköltözöm a comarnici autópályára, s akkor is befejezem” – szögezte le a volt tárcavezető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!