Hiába a folyamatos politikusi ígéretek, kudarcba fulladt a Brassó–Comarnic autópálya megépítése. Miközben az információ csütörtök reggel még csak sajtóértesülés volt, a késő délutáni órákban az Országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR) hivatalosan is megerősítette, hogy a román állam harmadjára is lemond a koncessziós sztrádaépítésről.
2015. június 18., 19:232015. június 18., 19:23
Az 53 kilométeresre tervezett sztráda kivitelezési munkálatairól 2013 decemberében írtak alá szerződést az állam képviselői a Vinci–Aktor–Strabag-konzorciummal, ezt a kormány 2014. elején jóvá is hagyta. A közlekedési minisztérium 2015 februárjában hozta nyilvánosságra a megállapodás részleteit, kiderült, az állam 26 évre adta koncesszióba a cégcsoportnak a területeket, a sztráda megépítésért pedig kilométerenként 160 millió eurót ígértek a kivitelezőknek.
A master planban egyébként 1 milliárd euró körüli összegre becsülik az építési költségeket, a szükséges forrásként pedig a büdzsét és európai uniós forrásokat jelölnek meg. A Hotnews hírportál megkeresésére viszont kormányzati források még áprilisban úgy nyilatkoztak, hogy a korábban szerződésbe foglalt koncesszió kompromittálná a közlekedési stratégiát. Ugyanakkor – mutat rá a portál újságírója – a koncessziós verzióban 1,8 milliárd euró körüli összegbe kerülne az autópálya megépítése, miközben a master plan olcsóbb munkával számol.
Mint beszámoltunk, 2013 februárjában, a koncessziós ajánlatok borítékbontása előtt Victor Ponta miniszterelnök egy televíziós interjúban leszögezte, amennyiben a Brassó–Comarnic-sztráda 2016-ig nem épül meg, többé nem indul parlamenti választásokon.
Nem sokkal a borítékbontás után Dan Șova akkori közlekedésügyi miniszter – aki jelenleg bírói felügyelet alatt áll korrupció gyanúja miatt – arról beszélt, mindent megtesz annak érdekében, hogy a projekt sikerrel záruljon. „Sátorral kiköltözöm a comarnici autópályára, s akkor is befejezem” – szögezte le a volt tárcavezető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!