Fotó: Gecse Noémi
Összeomlás szélére került a román nyugdíjrendszer, amelynek deficitje immár meghaladja a háromszázalékos költségvetési hiány mértékét. Szakértők szerint egy évtized múlva kezdetét veszi a „nyugdíjasok apokalipszisa”, a foglalkoztatottak mintegy harmadának eltűnésével ugyanis megfordul a hatmillió aktív dolgozó és 5,3 millió nyugdíjas jelenlegi aránya.
2018. április 17., 10:332018. április 17., 10:33
2018. április 17., 11:102018. április 17., 11:10
Baljós adatok láttak napvilágot a nyugdíjrendszer állapotáról a román statisztikai hivatal (INS) nemrég közzétett éves jelentésében. Ebből kiderül, hogy az állami nyugdíjalap deficitje 2017-ben a román össztermék (GDP) 3,5 százaléka fölé ugrott, meghaladva a háromszázalékos költségvetési hiánycélt.
A jelenlegi kormány nem volt tekintettel az évek óta hízó nyugdíjdeficitre és az aktív dolgozók, illetve a nyugdíjasok arányának kedvezőtlen alakulására. A másfél éve hatalmon lévő balliberális koalíció 2017 januárjában 5,2 százalékkal emelte az öregségi juttatást, nem sokkal később 520 lejre srófolta fel a minimálnyugdíjat, júliustól pedig következett a nyugdíjpont megemelése ezer lejre. Mindehhez hozzájárult még, hogy egy évvel ezelőtt eltörölték a kétezer lejnél alacsonyabb nyugdíjak adókötelezettségét.
Fotó: Mihály Csaba
Ezek az intézkedések becslések szerint mintegy 7,9 milliárd lejjel terhelték meg az állami költségvetést. Az alacsony jövedelműek esetében indokolt volt a nyugdíjemelés, hiszen nagyon sokan élnek pár száz lejes illetményből, miközben az átlagnyugdíj havi 1071 lejre rúg (ami mintegy 13 százalékkal nagyobb, mint 2016-ban).
Sőt ezeknek a kategóriáknak a körét egy nemrég előterjesztett törvénytervezet alapján hamarosan kiterjeszthetik a helyi választott képviselőkre is.
Nem véletlen, hogy a bukaresti kormány szemet vetett a 2007-ben bevezetett magánnyugdíjrendszerre, és idén a korábbi 5,1 százalékról 3,75 százalékra csökkentette a második, kötelező magánpillérbe befolyó hozzájárulás mértékét. Emiatt az Európai Bizottság nemrég arra figyelmeztette Bukarestet, hogy az intézkedés rövid távon csökkenti ugyan a költségvetési hiányt, hosszú távon azonban veszélybe sodorja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Viorica Dăncilă miniszterelnök azzal igyekezett nyugtatni a brüsszeli és hazai aggodalmakat, hogy kormánya adóreformja, a bértörvény és a készülő új nyugdíjtörvény képes biztosítani a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát. Ezzel szemben
Fotó: Pixabay
Arról a generációról van szó, amely a Ceaușescu-diktatúra által a népszaporulat felgyorsítása érdekében, az abortusz betiltásáról 1966-ban hozott rendelet utáni három évben született, és amelynek 1,8 millió tagja 2030-ban kezdi a nyugdíjba vonulást. Szociológusok és pénzügyi elemzők szerint várhatóan ekkor indul a „nyugdíjasok apokalipszisa”, ugyanis
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a leendő nyugdíjasok illetményét nem az államnak, hanem a majdani adófizetőknek kell majd előteremteniük, és források híján egy, másfél évtized múlva az öregségi illetmények nem haladják meg a nyugdíjba vonuló adófizető utolsó bérének tizenöt százalékát.
Konkurenciát teremtene a nyugdíjrendszer második pillérének, vagyis a kötelező magánnyugdíjaknak az állami nyugdíjrendszerrel Eugen Teodorovici pénzügyminiszter, aki a napokban beszélt a témáról a Digi24 hírtelevíziónak. Hangsúlyozta, a cél, hogy az első pillér ha kell, még jobb hozammal bírjon, mint amit a magánnyugdíjpénztárak nyújtani tudnak, „hogy az emberek azt választhassák, ami számukra a legjobb”. A pénzügyi tárca vezetője kijelentésével újfent arra az elmúlt időszakban sokat hangoztatott kormányzati elképzelésre utalt, amellyel opcionálissá tennék a második pillért, vagyis az adófizetők választhatnának, hogy fizetik a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulást, vagy a teljes összeget az államkasszába folyósítják. Egy másik tévés nyilatkozatban Teodorovici normálisnak nevezte, hogy az állam biztosítsa a polgároknak a választás lehetőségét.
Fotó: Gecse Noémi
Eközben Viorica Dăncilă kormányfő csütörtökön, a kormányülés első felében közölte, azt akarja, hogy a nyugdíjrendszer második pillérét rendező új jogszabályi keretet még az idei év vége előtt elfogadják. Leszögezte: „senkinek sem lesz kisebb az állami nyugdíja, amiért hozzájárul a második pillérhez”. „Mivel az elmúlt időszakban egy sor spekuláció látott napvilágot, néhány pontosítással szolgálnék a nyugdíjrendszer második pillére kapcsán. A második pillér fejlesztését célzó jogszabályi keret véglegesítése a következő negyedév egyik prioritását képezi, és ebben az értelemben biztosítani fogjuk, hogy senkinek sem lesz kisebb az állami nyugdíja, amiért hozzájárul a második pillérhez” – jelentette ki.
„Célkitűzésünk, hogy a második negyedév végéig ez a jogszabályi keret megkapja a Pénzügyi Felügyelet (ASF) jóváhagyását, hogy aztán a kormány is elfogadhassa” – hangsúlyozta Viorica Dăncilă.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!