2010. szeptember 23., 09:482010. szeptember 23., 09:48
Mint részletezte, a jövő évben esedékes újabb hitelmegállapodás valószínűleg már csak egy úgynevezett elővigyázatossági megállapodás lesz. Erről azonban elmondása szerint mindenképp a kormány, illetve a Román Nemzeti Bank (BNR) fog majd határozni, amikor majd elkezdődnek az újabb tárgyalások az IMF küldöttségével. Ugyanis – tette hozzá Băsescu – a Valutaalapnak Romániában két tárgyalópartnere van: a pénzügyminisztérium, tehát a kormány, illetve a jegybank.
„Az IMF alapszabályként kezeli a tényt, hogy nem finanszírozza a költségvetési hiányt, hanem a jegybank valutatartalékának a konszolidálásához járul hozzá. A korábbi hitelmegállapodásban kivételt tettek, mintegy másfél milliárd euró ment a büdzsébe, az ugyanis igen kényes helyzetben volt. De még egyszer ebbe biztosan nem fognak beleegyezni” – szögezte le az államelnök, aki szerint a költségvetésnek jövőre már nem is lesz szüksége az IMF-pénzekre. Az államfő ismételten kijelentette, Romániának azért elengedhetetlen egy újabb IMF-szerződés, mivel az biztosítani tudja az ország hitelességét a külföldi beruházók szemében.
Traian Băsescu a rádiós interjúban ugyanakkor arról is beszélt, hogy „a sajtó óriási hazugságot propagál”, amikor azt állítja, hogy Románia gazdasága kétségbeejtő állapotban van. Mint mondta, egy nappal korábban éppen azért szólalt fel a parlamentben, hogy elhessegesse ezeket az alaptalan vádakat. „A sajtó által kialakított légkör volt az egyik oka a parlamenti felszólalásomnak.
Ha megnézik, a romániai sajtó 80 százaléka egyetlen üzenetet tolmácsol a lakosság felé, azt, hogy kétségbeejtő helyzetben vagyunk, nincsenek megoldásaink, a politikusok nem tudják, mi a teendő, amelyek a legnagyobb hazugságok, amik a sajtóban teret kapnak” – fogalmazott az államfő. Hozzátette: valóban nehéz időket élünk, aminek oka a gazdasági világválság, de vannak megoldások. A jelenlegi helyzetet ugyanakkor Băsescu ismételten az előző kormányzásokra fogta. „Ki kell javítani az előző évek kormányai által elkövetett hibákat, de megtesszük, és megyünk előre. Úgy megyünk előre, hogy tudjuk, merre tartunk” – szögezte le.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.