Fotó: Agerpres
2010. április 22., 09:402010. április 22., 09:40
A tárgyalások célja, hogy lehetővé tegyék Athén gyors hitelhez jutását, ha erre szükség lesz, mert adósságszolgálatát piaci kölcsönökkel esetleg már nem tudja finanszírozni. Az egyeztetéseken rögzítik azt is, hogy a nemzetközi szervezetek milyen konszolidációs lépéseket látnak szükségesnek Görögország részéről a következő két-három évben.
A görög fél egyelőre csak a feltételeket hallgatja meg, hivatalosan még nem kérte a hitelt, amely az első évben 30 milliárd euró lehet az euróövezeti tagok és 10–15 milliárd euró az IMF részéről. Ha Görögország végül az intézményi hitel felvétele mellett dönt, ez lehet a legnagyobb állami megsegítési akció. Görögország azonban választhatja azt is, hogy nem kér az IMF és az EU pénzéből, és továbbra is csak a nemzetközi hitelpiacon próbál kedvező feltételekkel kölcsönöket szerezni – ennek azonban elemzők szerint kicsi a valószínűsége.
A görögök többsége azonban erősen tart az intézményi hitelfelvétel következményeitől: a közvélemény-kutatások szerint a lakosság háromnegyede további életszínvonal-csökkenéstől fél, annak ellenére, hogy a többség továbbra is támogatja az októberben megválasztott szocialista kormányt.
A tárgyalások tegnapi kezdetekor mindenesetre újabb csúcsra emelkedett a görög államadósság-törlesztési kockázat fedezetére szolgáló ügyletek (credit default swaps, CDS) árazása is: a CMA Data Vision adatai szerint a görög CDS-díjszabás ötéves futamidőre 476,2 bázispontra nőtt. Ez azt jelenti, hogy az adósságtörlesztés megszakadása elleni biztosításként most 10 millió eurónként évente 476 200 eurót számítanak fel a keddi 464 ezer euró után.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok