
Fotó: Lukácsi Lehel
Rendkívül népszerű volt idén a turisták körében a parajdi sóbánya, amely az év első tíz hónapjában közel 5 millió lejes nyereséget termelt, ez mintegy 60 százalékkal, 3 millió lejjel több profitot jelent 2014 azonos időszakához képest.
2015. december 01., 15:392015. december 01., 15:39
2015. december 01., 15:392015. december 01., 15:39
Seprődi Zoltán, a létesítmény igazgatója a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott: a számottevő növekedés az idegenforgalom bővülésének, és nem a sókitermelésnek köszönhető, ez utóbbi ugyanis visszaesett tavalyhoz képest.
Seprődi egyébként úgy fogalmazott: el sem tudja hinni, hogy ekkora mértékben sikerült növelni idén a nyereséget. A bánya turizmusból és sóeladásból származó összbevétele január és október vége között 24,3 millió lej volt, becslések szerint pedig a jövedelem év végéig eléri a 30 millió lejt.
Az igazgató elmondása szerint január és október között a parajdi sóbányát 550 ezer személy látogatta meg, ehhez képest tavaly egész évben 537 ezren ereszkedtek le a mélybe. „Az elmúlt éveket figyelembe véve ez abszolút rekord. Európa nagyon sok országából érkeztek a turisták, sőt Kanadából, Japánból, Brazíliából és Kínából is fogadtunk vendégeket” – fejtette ki Seprődi Zoltán. Hozzátette: a bányához tartozó sósvízű strandot, az ország legnagyobb és legkorszerűbb ilyen jellegű létesítményét további 70 ezer turista látogatta meg.
Ilie Colorian, a sóbánya idegenforgalomért felelős osztályának vezetője azt is közölte, hogy a könyvelési adatok alapján csak a turisztikai tevékenységből 2,3 millió euró folyt be az év első nyolc hónapjában, ez körülbelül 15 százalékkal haladja meg a 2014-es adatokat. „Aki ellátogat Erdélybe, biztosan eljut Parajdra is. Nagyon sok orvos ajánlja a pácienseknek ezt a sóbányát, hiszen a létesítmény mélysége viszonylag kicsi, 120 méter, ennek köszönhetően jó a szellőztetés, és kisebb a nyomás” – magyarázta a Mediafaxnak Ilie Colorian.
A sóbánya vezetői arról is beszámoltak, hogy az idei év első tíz hónapjában 65 tonna sót termeltek ki a bányából, 81 ezer tonnával kevesebbet, mint 2014 azonos időszakában. A visszaesést az export csökkenésével és a kedvezőtlen időjárási körülményekkel magyarázzák. Seprődi Zoltán elmondása szerint idén több partnerük sem kívánt újabb szerződést kötni.
„Az elmúlt években a termelés több mint 50 százalékát exportáltuk, olyan esztendő is volt, amikor a külföldön eladott áru elérte a 70 százalékot. Magyarországon azonban tavaly enyhe volt a tél, ezért nagy mennyiség maradt raktáron. Ugyanakkor Ukrajna megengedhette magának, hogy csökkentse az árakat a magyarországi, szlovákiai és lengyelországi piacon” – magyarázta a parajdi sóbánya igazgatója.
Ezzel szemben emelkedett a belföldi kereslet: a tavalyi 250 ezer tonnához képest idén 300 ezer tonna sót tudtak eladni. Az Országos Útügyi és Autópálya-társasággal (CNADNR) kötött szerződés nyomán ugyanakkor a parajdi létesítménynek 57 ezer tonna sót kell kiszállítania az utak tisztán tartása érdekében. A sóbányában kitermelt mennyiség számottevő részét, 93 százalékát egyébként szétszórják a havas, csúszós utakon, a maradékból pedig étkezési és fürdősó készül.
A parajdi létesítményt korszerűsítésére és biztonságosabbá tételére tavaly 600 ezer lejt költöttek, így a bánya minden szükséges engedéllyel rendelkezik. Seprődi Zoltán elmondta: felkészültek arra, hogy tűzvész vagy gázszivárgás esetén is azonnal intézkedni tudjanak, és a rohammentő szolgálattal (SMURD) is együttműködnek, a szakemberek ugyanis rendszeresen elsősegélynyújtó kiképzést tartanak a bánya alkalmazottainak.
Előbb megemelték a gázolaj árát, hogy aztán eladják nekünk az „árcsökkentést” – fakadt ki Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke szerdai elemzésében.
Júniusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat. Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerdán közölt adatai szerint ez a számadat megegyezik az előző hónapban regisztrálttal.
Az egy éve életbe lépett megszorítások hatásáról, a bóvliba vágás elkerüléséről, a román gazdaság jelenlegi helyzetéről, kilátásairól, kihívásairól Bálint Csaba közgazdásszal, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagjával beszélgettünk.
Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy az üzemanyagpiac szereplői kihasználják az időt a válsághelyzet kihirdetéséig, és ezért kúsznak egyre feljebb az üzemanyagárak – ismerte el Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke.
Miközben az aszály miatti alacsony vízállás energiaválsággal fenyeget, Románia napközben olcsón exportálja az áramot, az esti csúcsidőszakban viszont drágán importálja.
A biodiverzitás szempontjából kiemelt jelentőségű területek országos jegyzékének társadalmi vitára bocsátott tervezete nem vezet be új kötelezettségeket azok számára, akik ilyen övezetekben állandó gyepterületeket birtokolnak vagy használnak.
A földgázárak tartós ingadozása egyre inkább átformálja az európai tápanyag-utánpótlási piacot. Miközben Nyugat-Európában rohamosan terjednek a szerves alapú bio-műtrágyák és biostimulátorok, Romániában a váltás lassabban halad.
Megállapodtunk az esti órákban történő önkéntes energiafogyasztás-csökkentésre vonatkozó intézkedésekről – jelentette be hétfőn Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, miután találkozott a nagy ipari energiafogyasztókkal.
Ukrajnából szerez be áramot Románia a cernavodai atomerőmű lekapcsolt blokkja miatt kieső kapacitás pótlására.
Kartellezés miatt 42,18 millió lejre bírságolták az osztrák Agrana romániai leányvállalatát – írja a Profit.ro a bukaresti versenytanács közleménye alapján.
szóljon hozzá!