
Fotó: Lukácsi Lehel
Rendkívül népszerű volt idén a turisták körében a parajdi sóbánya, amely az év első tíz hónapjában közel 5 millió lejes nyereséget termelt, ez mintegy 60 százalékkal, 3 millió lejjel több profitot jelent 2014 azonos időszakához képest.
2015. december 01., 15:392015. december 01., 15:39
2015. december 01., 15:392015. december 01., 15:39
Seprődi Zoltán, a létesítmény igazgatója a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott: a számottevő növekedés az idegenforgalom bővülésének, és nem a sókitermelésnek köszönhető, ez utóbbi ugyanis visszaesett tavalyhoz képest.
Seprődi egyébként úgy fogalmazott: el sem tudja hinni, hogy ekkora mértékben sikerült növelni idén a nyereséget. A bánya turizmusból és sóeladásból származó összbevétele január és október vége között 24,3 millió lej volt, becslések szerint pedig a jövedelem év végéig eléri a 30 millió lejt.
Az igazgató elmondása szerint január és október között a parajdi sóbányát 550 ezer személy látogatta meg, ehhez képest tavaly egész évben 537 ezren ereszkedtek le a mélybe. „Az elmúlt éveket figyelembe véve ez abszolút rekord. Európa nagyon sok országából érkeztek a turisták, sőt Kanadából, Japánból, Brazíliából és Kínából is fogadtunk vendégeket” – fejtette ki Seprődi Zoltán. Hozzátette: a bányához tartozó sósvízű strandot, az ország legnagyobb és legkorszerűbb ilyen jellegű létesítményét további 70 ezer turista látogatta meg.
Ilie Colorian, a sóbánya idegenforgalomért felelős osztályának vezetője azt is közölte, hogy a könyvelési adatok alapján csak a turisztikai tevékenységből 2,3 millió euró folyt be az év első nyolc hónapjában, ez körülbelül 15 százalékkal haladja meg a 2014-es adatokat. „Aki ellátogat Erdélybe, biztosan eljut Parajdra is. Nagyon sok orvos ajánlja a pácienseknek ezt a sóbányát, hiszen a létesítmény mélysége viszonylag kicsi, 120 méter, ennek köszönhetően jó a szellőztetés, és kisebb a nyomás” – magyarázta a Mediafaxnak Ilie Colorian.
A sóbánya vezetői arról is beszámoltak, hogy az idei év első tíz hónapjában 65 tonna sót termeltek ki a bányából, 81 ezer tonnával kevesebbet, mint 2014 azonos időszakában. A visszaesést az export csökkenésével és a kedvezőtlen időjárási körülményekkel magyarázzák. Seprődi Zoltán elmondása szerint idén több partnerük sem kívánt újabb szerződést kötni.
„Az elmúlt években a termelés több mint 50 százalékát exportáltuk, olyan esztendő is volt, amikor a külföldön eladott áru elérte a 70 százalékot. Magyarországon azonban tavaly enyhe volt a tél, ezért nagy mennyiség maradt raktáron. Ugyanakkor Ukrajna megengedhette magának, hogy csökkentse az árakat a magyarországi, szlovákiai és lengyelországi piacon” – magyarázta a parajdi sóbánya igazgatója.
Ezzel szemben emelkedett a belföldi kereslet: a tavalyi 250 ezer tonnához képest idén 300 ezer tonna sót tudtak eladni. Az Országos Útügyi és Autópálya-társasággal (CNADNR) kötött szerződés nyomán ugyanakkor a parajdi létesítménynek 57 ezer tonna sót kell kiszállítania az utak tisztán tartása érdekében. A sóbányában kitermelt mennyiség számottevő részét, 93 százalékát egyébként szétszórják a havas, csúszós utakon, a maradékból pedig étkezési és fürdősó készül.
A parajdi létesítményt korszerűsítésére és biztonságosabbá tételére tavaly 600 ezer lejt költöttek, így a bánya minden szükséges engedéllyel rendelkezik. Seprődi Zoltán elmondta: felkészültek arra, hogy tűzvész vagy gázszivárgás esetén is azonnal intézkedni tudjanak, és a rohammentő szolgálattal (SMURD) is együttműködnek, a szakemberek ugyanis rendszeresen elsősegélynyújtó kiképzést tartanak a bánya alkalmazottainak.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
szóljon hozzá!