2011. január 11., 09:472011. január 11., 09:47
A szakhatóság által készített elemzésből ugyanakkor kiderül, hogy 2010 első felében a mérleget benyújtó 8200 cég közül 6600 végzett tényleges tevékenységet, ezeknek az üzleti forgalma pedig már valamelyest jobb volt, mint egy évvel korábban. Balási közlése szerint mintegy három százalékkal bővült azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek profitot regisztráltak, azonban bruttó jövedelmük 20 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi számadattól. A kereskedelmi kamara által készített elemzés ugyanakkor arra is rámutat, hogy a Hargita megyei cégek által regisztrált veszteség 21 millió lejjel volt nagyobb a tavalyi év első fél évében, mint 2009 hasonló időszakában.
Balási Csaba elmondta, a megye gazdaságához a legnagyobb mértékben a kis- és közepes vállalkozások járultak hozzá, ezek közé számítják a statisztikák elkészítésekor a mikrovállalatokat is. Az összüzleti forgalomhoz a KKV-k 93 százalékban járultak hozzá, övék volt a bruttó profit 90 százaléka, azonban ők tették ki a bruttó veszteségek 93 százalékát is. A szakember szerint azonban 2009-hez viszonyítva valamelyest helyreállt a gazdaság, főként a könnyűipar és a fafeldolgozás terén mutatkoztak meg a fellendülés jelei.
„A 2010-es esztendőben Hargita megye gazdasága még szenvedett, azonban 2009-hez képest elmondhatjuk, hogy egyes szakterületeken már tapasztaltunk bővülést, ami pedig derűlátásra ad okot” – fogalmazott a kereskedelmi kamara elnöke. Balási úgy látja, hogy ha az állam is nagy befektetéseket eszközöl ki a megyében, illetve ha nagy hatékonysággal tudnak európai uniós pénzeket is lehívni a térség számára, akkor a megye gazdasága növekedési pályára fog állni.
A kereskedelmi kamara által készített jelentést egyébként hamarosan eljuttatják a megyei hatóságokhoz, de kapnak abból egy-egy példányt a megyét képvisleő politikusok is, hogy ebből kiindulva ki tudják dolgozni a megye fellendülését célzó gazdasági stratégiát, amelybe Balási Csaba szerint bele kell foglalni a válság által sújtott vállalkozások megsegítését is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok