2011. január 11., 09:472011. január 11., 09:47
A szakhatóság által készített elemzésből ugyanakkor kiderül, hogy 2010 első felében a mérleget benyújtó 8200 cég közül 6600 végzett tényleges tevékenységet, ezeknek az üzleti forgalma pedig már valamelyest jobb volt, mint egy évvel korábban. Balási közlése szerint mintegy három százalékkal bővült azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek profitot regisztráltak, azonban bruttó jövedelmük 20 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi számadattól. A kereskedelmi kamara által készített elemzés ugyanakkor arra is rámutat, hogy a Hargita megyei cégek által regisztrált veszteség 21 millió lejjel volt nagyobb a tavalyi év első fél évében, mint 2009 hasonló időszakában.
Balási Csaba elmondta, a megye gazdaságához a legnagyobb mértékben a kis- és közepes vállalkozások járultak hozzá, ezek közé számítják a statisztikák elkészítésekor a mikrovállalatokat is. Az összüzleti forgalomhoz a KKV-k 93 százalékban járultak hozzá, övék volt a bruttó profit 90 százaléka, azonban ők tették ki a bruttó veszteségek 93 százalékát is. A szakember szerint azonban 2009-hez viszonyítva valamelyest helyreállt a gazdaság, főként a könnyűipar és a fafeldolgozás terén mutatkoztak meg a fellendülés jelei.
„A 2010-es esztendőben Hargita megye gazdasága még szenvedett, azonban 2009-hez képest elmondhatjuk, hogy egyes szakterületeken már tapasztaltunk bővülést, ami pedig derűlátásra ad okot” – fogalmazott a kereskedelmi kamara elnöke. Balási úgy látja, hogy ha az állam is nagy befektetéseket eszközöl ki a megyében, illetve ha nagy hatékonysággal tudnak európai uniós pénzeket is lehívni a térség számára, akkor a megye gazdasága növekedési pályára fog állni.
A kereskedelmi kamara által készített jelentést egyébként hamarosan eljuttatják a megyei hatóságokhoz, de kapnak abból egy-egy példányt a megyét képvisleő politikusok is, hogy ebből kiindulva ki tudják dolgozni a megye fellendülését célzó gazdasági stratégiát, amelybe Balási Csaba szerint bele kell foglalni a válság által sújtott vállalkozások megsegítését is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok