
2012. február 14., 08:222012. február 14., 08:22
A görög parlament ugyanis vasárnap éjjel fogadta el nagy többséggel az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kialkudott, vitatott megszorító intézkedéseket. Ez volt a feltétele annak, hogy Görögország megkapja a nemzetközi szervezetektől a második, 130 milliárd eurós hitelcsomagot, és hogy leírják a magánhitelezőkkel szemben fennálló államadósság egy részét, nagyjából 100 milliárd eurót. A lakosság többek között azért tiltakozik, mivel huszonkét százalékkal csökkenteni kell a minimálbért, amelynek bruttó összege most havi 750 euró, ezen belül a 25 éven aluli munkavállalók részére 32 százalékkal kell csökkenteni a minimálbért.
A munkában töltött idővel járó automatikus béremelés megszűnik, a társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékkal csökken. Körülbelül 15 ezer állami alkalmazottat úgynevezett munkaügyi tartalékba kell helyezni idén, ami azt jelenti, hogy az alapbérük 60 százalékát fogják megkapni, és jövőre felmondanak nekik; minden öt, nyugdíjba menő közalkalmazott helyett csak egy újat lehet fölvenni. A cél: 2015-re 150 ezerrel csökkenteni az állami munkahelyek számát. Emellett Görögországnak még március előtt pótköltségvetést kell készítenie, amely a hazai össztermék (GDP) 1,5 százalékával egyenértékű, azaz 3,3 milliárd eurónyi kiadáscsökkentést tartalmazna erre az évre. A 3,3 milliárd eurós lefaragásból 1,1 milliárdot az egészségügyben kell elérni, főleg a gyógyszerköltség csökkentésével.
A belvárosi Panepisztimiu és Sztadiu főutcák, az Athinasz és Ermu bevásárlóutcák, valamint a parlament előtti Szintagma tér valóságos csatatérként nézett ki tegnap reggel. Athén tucatnyi, emblematikusnak számító, a 20. század elején épült neoklasszikus épülete sérült meg, köztük két műemlék mozi is. Szemeteskocsik és a város több tucat alkalmazottja nagy erőbedobással dolgozott a törmelékek eltakarításán. A tűzoltóság szerint a randalírozók 45 épületben okoztak tüzet, s ezek közül néhány teljesen kiégett. Számos üzlet és bankfiók szenvedett súlyos károkat, emellett közlekedési jelzőlámpák tucatjait verték szét.
Rendőrségi források szerint az öszszesen mintegy ezer randalírozó órákon át tört, zúzott és gyújtogatott a történelmi belvárosban. A vandálok a rendőrséggel is összecsaptak, amely könnygázt vetett be ellenük. A hatóságok 67 rendbontót vettek őrizetbe, az összecsapásokban mintegy 70-en sebesültek meg.
A zavargásokat az ország minden politikai pártja elítélte, óva intve a káosz kialakulásától. A média a biztonságért felelős miniszter „fejét” követelte. A megszorító intézkedések elfogadását ugyanakkor a parlamentben is viharos jelenetek kísérték. A voksolást heves, többször kiabálásba és szidalmazásba torkolló vita előzte meg.
A szavazás után pedig a 300 fős parlamentben összesen 236 képviselővel rendelkező két nagy párt – a szocialisták és a jobboldali Új Demokrácia – egyaránt kizárta frakciójából azokat a képviselőket, akik nem szavazták meg a párton kívüli Lukasz Papademosz vezette szakértői kormány szigorú takarékossági csomagját. A konzervatívok 83 képviselőjükből 21-et, a szocialisták 153-ból 20-at zártak ki a frakcióból.
| További pénzügyi segítséget helyezett kilátásba tegnap Görögországnak Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi és gazdasági kérdésekben illetékes alelnöke, miután az athéni parlament az előző éjjel elfogadta az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal kialkudott, vitatott megszorító intézkedéseket. „Az EU a görög nép oldalán áll” – hangsúlyozta nyilatkozatában a finn liberális politikus, aki szerint a vasárnap éjjeli görög parlamenti szavazással jelentős lépést tettek a Görögországnak nyújtandó második nagy mentőcsomag felé. Ez az új csomag 130 milliárd euró nagyságrendű lesz. Rehn reményének adott hangot, hogy Athén minden feltételnek időben eleget tesz, és így az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek e hét szerdára kitűzött tanácskozásán már jóvá is hagyhatják a támogatási csomagot. A pénzügyi EU-biztos kizárta egyfelől azt, hogy hagynák Görögországot csődbe jutni, másfelől azt is, hogy a drámai mértékben eladósodott ország távozzon az eurózónából. |
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.